Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Iskolai értesítők - 86

TÁRCZA. 87 « tanárok s ennek gazdag anyagjából sokat tudnak merítni, mi az ifjúi kedélyre emelőleg, buzdítólag hat. Ezektől, minthogy jórészt paedagogiai szempontból készültek, nem kívánhatunk önálló kutatást s elégnek tartjuk, ha az egyetemes történetírás által elért eredményeket értékesítik ; annál örvendetesebb, hogy egypár értekezés az eredeti forrásokat is figyelembe vette. »A tökéletes szónok Cicero szerint.« A nyíregyházi gymnasium Értesítőjében Moravszky János Cicero »de Oratore« czímíi munkája nyomán összeállítá a szónoklás főbb elemeit s törvényeit. római nyelv hanyatlásának okai Augustus halála után« dr. Baligó Jánostól a nagy-károlyi kegyesrendi főgyrnnasium értesítőjében. Röviden, de biztos tollal ecseteli az Augustust követő kor hanyatlását, intézményeinek, nyelvének bomladozását. Egy fejezetet szentel a Rómában divott két latin nyelvnek ; egy másikban a görög bölcsészet befolyását vázolja a nyelvre, ismerteti a keresztyén latin nyelvet s végül a népvándorlás befolyását az új latin nyelvek keletkezésére. Kölcsey szavaival fejezi be értekezését, melegen ajánlva tanítványainak a hazai nyelv mívelését. » Tanulmányok a rómaiak erkölcseiről, mindennapi foglalkozásairól és szokásairól« czím alatt E. E. (Rácz Endre) a pannonhalmi sz. Benedekrend soproni gvmnasiumának Értesítőjében öt év előtt megkezdett nagyobb munkáját folytatja. Önmagában is önálló részlet, melyet itt mutatott be : »A délutáni foglalkozások«, még pedig terjedelmes és kimerítő, 107 sűrűn nyomott lapra terjedő részlet. Helyesen tette a szerző, hogy ahol csak teheti — s gondolhatólag erre elég sürün van alkalma — megszólaltatja magukat a classicusokat, ily módon nemcsak a római élettel s annak emlékeivel, hanem magukkal a elassicusokkal is megismerteti az ifjúságot, végigvezetve azt a rómaiak délutáni élményein. Tárgyához mérten egyes dolgokról jól festett képet ad, s egyes részleteket, ha a dolog úgy hozza magával, igen szépen ki tudott kerekítni. » Látogatás Apulumban« dr. Cserni Bélától a gyulafehérvári gymnasium Értesítőjében. Ugyanannak az anyagnak, mely Rácz Endre tanulmányának tárgyát teszi, feldolgozása ez is, de ettől egészen eltérő formában. Cserni ethnographicai tanulmánya — mint ő nevezi, — bár ez is felöleli a rómaiak magánéletét,háziszokásait, viszonyait,erkölcseit, — egy helyhez, Apulumhoz kötve vázolja azokat, még pedig nemcsak Apulumban, hanem másutt, pl. Pompejiben, Aquincumban stb. eszközölt régibb és újabb ásatások alkalmával napfényre került emlékek alapján. Nem Apulum történetét, hanem az Apulumban folytatott életet írja, ily módon adva képet a rómaiak házi életéről. S valóban kitűnően sikerült gondolat volt, épen Apulumot választani központúi, melyet tanítványai bizonyosan jól ismernek ; mert ez az eleven kép jó commentár a római classicusok megértéséhez. Azzal kezdi, hogy egy család 1700 év előtt (19'2-ben) kocsin Apulumba jön, a városba gyaloghintón beviteti magát, beszáll egy vendéglőbe stb. stb. s egymást követik a római életnek s a közhasználatban levő tárgyaknak eleven élethű leírása, játékukat, étkezést stb. sem véve