Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Szederkényi Nándor: Hevesmegye története. IV. k. Ism. Acsády Ignácz 887
890 TÖRTÉNETI IRODALOM. hely a ritkaságok közé tartozott. Ember alig néhány ezer élt a vármegyében. Meg kellett tehát a telepítést indítani, a mi sok mindenféle baj daczára a XVII. század vége óta természetesen már nem ütközött olyan óriási nehézségekbe mint századokkal azelőtt, de minden esetre akkor sem tartozott a könnyű feladatok közé. A lakosságot pedig szervezett, szabályszerű kormányzat alá kellett helyezni ; gondoskodni kellett a személybiztonságról, a jog kiszolgáltatásáról, az egyházi és iskolaügyről, a közadózás rendezéséről s vele a gazdasági élet szabályos menetének biztosításáról. Elülről kellett tehát az állami és társadalmi szervezés egész nagy és bonyolult munkáját kezdeni s lia ilyesmi az állandó béke korszakában is sokféle akadályba szokott ütközni, természetes, hogy főleg az Eger visszavételére következő első huszonöt év fejleményei, a bécsi politika hibás iránya s az ennek következtében csakhamar támadt nemzeti mozgalmak és vajúdások közepette minő nagy, váratlan és gyakran elháríthatlanoknak látszó akadályok tolultak az újjászervezés munkája elé. A vármegye okossága és kitartása azonban végre is legyőzött mindent. Az alkotás munkája nyomban Eger visszafoglalása után megkezdődött s kisebb-nagyobb sikerrel folyt mindaddig, míg Heves vármegye be nem hegesztette a multak által testén ütött fájdalmas sebeket, míg anyagi és szellemi élete újra lendületet nem vett s a vármegye ismét meg nem szerzé régi előkelő helyét Magyarország törvényhatóságai sorában. Az újjászervezés, az alkotás e nagy korszakát kezdetétől a jelenkorig eleveníti föl az olvasó előtt Szederkényi müvének negyedik, befejező kötete s a ki annak első fejezeteit a zárfejezettel, Heves vármegye mai állapotainak hiteles adatok alapján megrajzolt képével összehasonlítja, az nyomban fogalmat fog nyerni arról, minő szerény kezdetből indult ki a mai fejlődés s minő roppant erőködéseket kellett tenni Hevesmegye népének, hogy abból a szörnyű múltból a biztató jelen állapotokig elvergődjék. Lépésről lépésre kiséri e törekvéseket Szederkényi új kötete, fokról fokra emelkedik szemünk előtt az új Heves vármegye impozáns épülete az idők folyamán munkásaival s azon főbb eseményekkel együtt, melyek az építés haladását akadályozták vagy elősegítették. Szederkényi nagyon helyesen oldotta meg feladatát, mert midőn a modern Heves vármegye alakulatának történetét megírta, egyszersmind fölötte tanulságos adalékot szolgáltatott az egész modern magyar kultura s általában a modern Magyarország alakulásának dicsőséges történetéhez. Heves vármegye sorsában és a legújabb két század alatti tevékenységében az egész magyar nemzet sorsa és tevékenysége tükröződik vissza. Csak hogy az egész nemzetre nézve az alkotás e szövevényes kor-