Századok – 1893

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: A szentjánosi monostor Biharban 875

A SZENT-JÁNOSI MONOSTOR BIHARBAN. A régi magyar nemzetségek történetében a monostoroknak nagy szerep jutott. Jól mondja Bunyitay, bogy »a hol egy monostort találunk, ott valamely ösnemzetségünk fészkét is keressük«.1) Ilyen nemzetségi monostor volt többek között a János rend vitézeinek szent-jánosi monostora, mely érdemes tudósunk meghatározása szerint a biharvármegyei Szent-János községtől délnyugatra a Sebes-Kőrös partján állott s a váradi püspökség első századában keletkezett. Apátságával ^együtt kétségtelenül az a nemzetség alapította, mely »a mai O-Palotával mint központtal a szomszédos Szent-János, Géres, Vadász stb. községeket birta.2) Bunyitay — bár igen jól tudja, hogy a körülfekvő tartomány urai a XIII-ik század vége felé már a Hunt-Páznánok voltak, sőt egyikük Ders 1289-ben épen Szent-Jánosról nevezte magát, de mert aránylag rövid idő múlva Palotát és tartozékait állítólag már a Czibak család tagjai birták, nem meri határozottan kimondani, hogy a monostort és apátságot a Hunt-Páznánok alapították. Hát ezt bizony határozottan mi sem állíthatjuk ; de hogy három századon keresztül ők birták, az már egyszer kétségtelen. Első sorban is meg kell jegyeznünk, hogy az oklevelekben semmi nyoma annak, mintha a felsorolt községek valamikor egy nemzetségi uradalmat képeztek volna. Vadászról p. o., mely a régi Pelbárthidának felel meg, egész bizonyosan tudjuk, hogy a Gutkeledeké volt, Palota és Szent-János ellenben, daczára hogy a XIV-ik században már a Czibakok is földesurak ott, eredetileg a Hunt-Páznán nemzetség birtoka volt, sőt az utolsó az illető ág megszakadásáig az is maradt. Lássuk csak a dolgot közelebbről. ') Kopasz nádor élete. Századok. 1888. évf. 18. 1. s) Bunyitay : A váradi püspökség története II. 380. 1.