Századok – 1893

Értekezések - THURY JÓZSEF: Ki volt a vak török császár 840

KI VOI.T A »VAK TÖRÖK CSÁSZÁR« '? 847 királyi birtokokon találjuk.1

) Már pedig az egész, vagyis öt tagból álló család egyszerre jött be hazánkba, a mint ezt az egyik okmány határozottan mondja: »Cumdominus Gubernátor imperatorem Turcorum bue adduxisset, idem Imperator duos filios et unam íiliain liabuisset.« 2) Másrészt tudjuk Hédervári Lőrincznek, a kunok és jászok bírájának 1428. évi aug. 28-án kelt leveléből, hogy ebben az évben még nem volt Csalopia Dávid kezén sem Kun-Szőllős, sem Szentelt-egyház.3

) Ennélfogva bizonyos, hogy a vak török császár az 1429-től 1432-ig terjedő 4 év valamelyikében költözött be hazánkba. Talán számításba vehetjük még azt a körülményt is, hogy Zsigmond király 1430 őszétől kezdve 1434 őszéig nem volt itthon, hanem Német- és Olaszországban kalandozott ; s ha föltesszük, hogy a vak török császár a királytól itthon léte alkalmával kért engedélyt a beköltözhetésre — a mi hihető is — akkor beköltözését a legnagyobb valószínűséggel az 1429. és 1430. évek egyikére tehetjük. Zsigmond király Hunyadi Jánost — ki ebben az időben »miles aulae« volt — küldte a jövevény elé, bizonyára az ország határához, a ki aztán — mint az egyik okmány mondja — »imperatorem Turcorum hue adduxit«. Hogy az apjától megvakított Szaudsi bég hol élt, vagy liol bujdosott 1385-től fogva 1430. vagy 1432-ig, tehát 70 éves koráig : nem tudjuk ; mert attól fogva Magyarországba költözéséig hallgat róla a történelem. De ha meggondoljuk, hogy a görög császárok politikája a mindinkább terjeszkedő törökökkel szemben abból állott, hogy az uralkodóház tagjai közt folytonosan szítsák a versengés, háborúskodás tüzét s e taktikát különösen I. Bajezid fiai és unokái viszálkodása idején alkalmazták; s ha továbbá fontolóra vesszük, hogy 1451-ben Csalopia Dávidot is a görög császár értesítette II. Murád haláláról és ösztönözte a trón követelésére : nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy Szaudsi bég — mikor bátyja, Bajezid, trónra lépett s uralma biztosítása czéljából megölette másik öcscsét, Jakub Cselebit — a görög császár pártfogása alá menekült ; mert különben alig ') Hazai Okmánytár V. köt. 228. 1. ») U. o. I. 384. 1. s) Gyárfás : A jász-kunok története III. 588. 1.