Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Új könyvek - 828

'830 TÁRCZA. a szöveget magyarázó ábrák, mütervvel biró képek váltakoznak s a IV-ik kötethez egy nagy tanulmány van mellékelve a ezigányokról József föherczegtől. Valóban ez a Lexicon az összes ismeretek encyclopaediája — mi csak úgy volt elérhető, hogy minden rovat szerkesztéséhez egy-egy kiváló szakembert nyertek meg, s éppen ennek lehet köszönni, hogy közbe-közbe egy-egy kidomborított monographia közöltetett, rrí«t pL Budáé több jól összeválogatott illustratióval. A nagy vállalat összes czikkein — természetesen a történelmieken is — meglátszik, hogy avatott szakemberek tollából kerültek ki, kik nagy gonddal használták fel az újabb kutatások eredményeit, s ha itt-ott talán egy-egy tollhiba becsúszott is (mint pl. IV. 175. Nagy Ivántól, A magyar Heraldica kézikönyve), ennek a Lexiconnak főbecsét épen a megbízhatóság adja meg. — -A BODNÁR ZSIGMOND által irt Magyar Irodalom-történet XV-ik füzete (a III-ik kötet eleje) megjelent s Péczely, Dayka, Ányos működését, a classicus ideál híveit : Baróti, Eévay, Virág, Berzsenyi, az ébredező uemzeti eszme munkásait : Dugonics, Gvadányi, Gáti Nagy ismerteti. A füzet utolsó fejezete a leoninistákról szól. — PAGET JÁNOSNAK, az erdélyi közélet egyik kiváló alakjának s társulatunk alapító tagjának, ki 1892-ben 84 éves korában hunyt el, emlékét az elhunyt barátja Kovács János két érdekes nyomtatványnyal elevenítette fel : az egyik életrajza (külön lenyomat a Keresztény Magvetőből), mely meleg hangon emlékszik meg az elhúnyt áldásos és rokonszenves működéséről, a másik egy angol emlékbeszéd, melyet hasonlóan Kovács tartott a kolozsvári angol clubban halála évfordulója alkalmával, s »In Memóriám« czím [alatt díszes kiállításban közzé tett. E melegen irt emlékbeszédbe beszőtte néhány magyar népdalnak hangulatteljes fordítását az elhúnyt által ; az életrajz rövid vonásokkal igaz képet ád az elhunyt áldásos működéséről. Paget nevét 1835 — 6-iki magyarországi s erdélyi utazásáról kiadott nagy munkája tette ismertté, mely mai napig megtartotta irodalmi értékét s azon munkák közé tartozik, melyet azon idők történetirója nem nélkülözhet. Nagy szolgálatot tett azzal új hazájának. Attól fogva, hogy Erdélyben megtelepedett, minden téren szép sikerrel szolgálta a közügyet, nemcsak alapítványaival, hanem alkotásaival s tollával is. Mindkét munkát kitűnően sikerült arczképe diszíti. — BARÓTI LAJOS megírta a »Magyar Nemzet Történetét« elemi népiskolák számára. Nem könnyű feladat : mert a ki népiskolák számára jó tankönyvet akar írni, nem elég, hogy tárgyát jól ismerje, hanem annak írni is kell tudnia, s belé képzelni magát a gyermekvilág életébe. Baróti világosan s egyszerűen ír, az eseményeket érdekesen beszéli el, helyükön jól alkalmazza a történeti adomákat ; szóval meg tudja kedveltetni a gyermekekkel a magyar történetet. 92 történeti rajzra osztá föl könyvét s azt megtoldta egy függelékkel, az általános történetből vett kilencz leírással. Könyvét 37, a szövegbe nyomott képpel díszítette, melyek a művészeink által készített hazai képeknek reproductiói. Baróti