Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Cogo Brunoro dalla Scala e l’invasione degli Ungari del 1411. Ism. Dr. Áldásy Antal 805

806 ' TÖRTÉNETI IRODALOM. viszony Verona és Carrara között ismeretes. Giacomo da Carrara Novelle Ferencz tanácsára pünkösd napjára ebédre hivta magához Castelvecchioba a két Scaligert s ott elfogatta őket. Antonio fogságából kiszabaldulva Németországba ment és többé neve a történetben elő nem fordul. Guglielmo dalia Scala halála után fiát Brunorót ismerte el urának Verona, jóllehet tényleg a Carrarák uralkodtak a városban. Bukásuk után Velencze érvényesíteni akarta befolyását, s Veronát is fennhatósága alá szándékozta vonni. Azonban Brunoro nem engedte ezt oly könnyen s ellenállásra készült, el lévén tökélve elvesztett jogait visszaszerezni. 1409-ben Verona felé indult azt elfoglalandó, midőn a tízek tanácsának egy rendelete nagy díjat tűzött ki fejére. Ennek daczára Lombardiában folyt a toborzás Brunoro részére, kihez most Marsilio di Carrara is csatlakozott, ki Paduát akarta visszafoglalni. Brunoro Marsilio tanácsára Boucicoult genuai kormányzó útján a franczia királytól kért segélyt. Azonban ez nem sikerült nekik s már-már elveszték reményüket, midőn 1410-ben Zsigmond magyar király elnyerte a római császári trónt. Marsilio és Brunoro most Zsigmondhoz fordultak, előadván neki szándékukat, hogy Velencze Padua és Verona birtokától megfosztassák. E czélból mindkét városban összeesküvést szőttek, de a paduai kudarczot vallott. Nem szűntek meg azonban Zsigmond nyakára járni, ki végre megunván őket Ozorai Pippo vezérlete alatt egy 16,000 magyarból álló csapatot küldött Olaszországba. Velencze ennek hírére Trevignianoban egy hosszú sánczot kezdett ásatni, mely még készen sem volt, midőn a magyarok Friault elözönlötték. Velencze erre kirendelte a veronabelieket, majd Udine felé küldött tetemes erőt. Udine azonban meghódolt a magyaroknak. Pippo deczember 6-án bevonult a városba s Paolo Glovicer-t nevezte ki helytartónak. Udine példáját követték a többi városok is, és nemsokára egész Friaul Zsigmond kezében volt. Velencze nemsokára két tűz közé került. 1412. május 1-én híre futott Velenczében, hogy Veronában lázadás ütött ki, s a Scaligereket kiáltották ki a város uraivá. A nép azonban hidegen maradt, s az összeesküvők Ponte Nuovo felé vonultak, hol elkeseredett harcz után Nicolo Veniero podesta, és Gabriele Emo által, kiket Velencze küldött ellenök, legyőzettek. Verona követeket küldött Velenczébe kijelentvén, hogy újra meghódol a signoriának. Majdnem egyidejűleg Vicenzában is lázadás ütött ki.