Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Traut; Herman: Kurfürst Joachim II. von Brandenburg und der Türken Feldzug vom Jahre 1542. Ism. Récsey Viktor 72

73 TÖRTÉNETI IRODALOM. és hivatalos adatokkal helyreigazítja. Istvánffy szerint a felszabadító seregben 7000 lovas és 30.000 gyalogos volt ; a magyar sereget is Perényi Péter vezérlete alatt 15000-re teszi. Holott a hivatalos összeírás szerint Perényi 2000 embert fegyverzett fel saját költségén, Pál érsek 500 embert állított Cheovatus Bertalan vezérlete alatt, a fiatal és tapintatos Báthory András szintén 500-at. Néhányat állítottak a többi főurak. Szerző továbbá csodálkozik azon, hogy Thurzó Elek jelentékeny hozzájárulásáról nem emlékezik meg Istvánffy. Szerzőnk szerint Ungnad Karinthiából és Stájerországból 5000 lovast és 5000 gyalogost hozott. Pál pápa 3000 embert küldött Tiphervate Vitellius Sándor tapasztalt vezérlete alatt és e mellé rendelte a hajó hadvezérének Medici Angelust, a ki később IV. Pál pápa lön. Az olasz sereghez tartozott Fornelli Fülöp zsoldos serege Novarából és Sforza Pallavicini 600 lovassal. Ily jelesekből álló sereg 1542 aug. 12-én Esztergom alá gyűlt egybe és Joachim választófejedelem a jelenvolt Karlowitz tanúsága szerint Móritz száz herczeggel, Ernő brandenburgi, Ferencz lüneburgi herczegekkel és Albrecht badeni határgróffal szemlét tartott. Itt a parton Pál érsek, Thurzó Elek gr. és Laskanus varkapitány fogadták. Másnap Várdai érsek reggelit adott az érseki várban és megmutatta a fejedelmeknek a szép, régi esztergomi székesegyházat. A seregek tehát itt Eszter go nimnál gyülekeztek össze, nem úgy mint Istvánffy a későbbi Jovius után mondja, Bécsnél. Esztergom városától délre egyrészt a Dunától, másrészt mocsaraktól képezett szigeten táboroztak szeptember 4-ig, mert 5-én Buda felszabadítására indultak. Thurzó nem a legjobb viszonyban lehetett a hajóhad vezérével Maligrano-va,\, a kit aug. 2-án kelt levelében Esztergomból Joachim választófejedelemnél bepanaszol, hogy úgyis szegény magyar seregét 100 edény bortól megrabolta. A fejedelem Thurzónak igazságot szolgáltatott. Különben a mint Medici Jakab-wak. Esztergomban 1542. jul. 29-én kelt levele mutatja, ő is nagyon meg lehetett szorulva élelmi szerekben. Miután még röviden visszapillant szerző a birodalom állapotára, az egykorú levelezések alapján részletesen kiterjeszkedik a seregnek Pest felé vonulására és a sikertelen hadjárat főbb körülményére nézve újabb felvilágosítást nyújt. Az eredménytelenség okát nemcsak Joachim herczeg gyámoltalanságában találja, hanem a magyar és németországi viszonyok ziláltságában. Hiteles adatokkal felmenti a hadvezért azon vád alól, melyet egykorúak az ő czimboraságáról a törökkel meséltek.