Századok – 1893

Értekezések - HARMATH KÁROLY: Egy érdekes emlékkönyv a XVI. századból 694

EGY ÉRDEKES EMLÉKKÖNYV A XVI. SZÁZADBÓL. Irodalomtörténeti s culturtörténeti kutforrásaink sorában korántsem foglalnak el az emlékkönyvek kiváló fontosságú helyet, sőt azt mondhatnók, hogy igen szerény helyre kell megvonulniok, már annálfogva is, mivel nagyobbára oly korból származnak, a melyre nézve sok egyéb és gazdagabb forrás is áll a történetbúvárok rendelkezésére. Mindamellett a részletekre is kiterjeszkedő, a finomabb vonásokra is súlyt fektető jellemző a bő források mellett ezekre is kiterjeszti figyelmét, ezekben is keres s talál is egy-egy gyöngyszemet s felismeri benne a vonásokat, melyek jellemképének teljessé tételére, kidomborítására szolgálnak. Emlékkönyveknek nevezzük az oly összefűzött vagy össze nem fűzött üres lapok gyűjteményét, melyeknek sajátkezű kitöltésére rokonainkat, barátainkat és ismerőseinket felkérni szoktuk. Ily emléklapok gyűjtését a XV. században kezdték meg, nagyban divatozott a XVI. és XVII. században ; ma az emléklapokat kisebb körre szorította a fénykép. A mennyiben ily emléklapok az annak kitöltésére felkért egyénnek nemcsak autographiájával, hanem sokszor kedélyéletét feltáró emléksorokkal, sőt rajzokkal is kedveskednek, annál nagyobb becsűek, minél előkelőbb, az egyházi vagy állami életben, a tudomány vagy művészet terén szereplő egyéniségtől származnak. Kiváló kegyelettel őrizik a culturhistoriai tekintetben is nagy fontossággal biró albumát a magyar származású Dürer (Ajtós) Albertnek. A weimari nagyherczegi könyvtár különösen gazdag ily emlékkönyvekben, melyek származásuk idejének ízlésére érdekes világosságot vetnek chronologiai s más irányú jegyzeteikkel, valamint ritka gonddal készített rajzaik és művészre valló miniatűr képeikkel. A. pozsonyi ev. lyceum könyvtárának kéziratgyüjteményében szinte található néhány emlékkönyv. Ezeknek egyike mind tartalmára, mind külső és belső kiállítására nézve kiváló fontosságú. Míg ugyanis a többi inkább helyi érdekű és szűkebb kör-