Századok – 1893

Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: Nápolyi Johanna - III. bef. közl. 669

670 ÓVÁRY LIPÓT. ről általa kilátásba helyezett segélyben, elhatározták követséget meneszteni Nagy Lajoshoz, fölkérvén őt, hogy jöjjön el személye­sen rendet csinálni a fejetlen országban. E követség 1350. ápril hóban meg is indult Magyarországba ; de Nagy Lajos e meghí­vásnak csak egy év múlva tehetett eleget. 1351. ápril havában indult meg ugyanis Budáról s ugyané hó 18-án Zengben hajóra szállt, s indulásáról a velenczei signoriát is értesíté, kifejezvén azon reményét, hogy a köztársaság távolléte alatt sértetlenül fogja megtartani a fegyverszünetet.1) Május 4-én Manfredoniá­ban kötött ki, honnét 14,000 lovasból s 12,000 gyalogosból állott hadseregével Barletta felé tartott. Rövid idő alatt elfoglalta Lucerát, Barit, Bitontót, Tranit, Canosát, Spinazolot, Biscegliet, Ascolit s több más apróbb várat. A főurak mindenütt nagy számmal siettek kódolására. Salerno s Amalfi önkényt megnyíták előtte kapuikat, úgyszintén Nocera, Maddaloni s több kisebb campaniai város. Nem úgy Aversa, melyet ostrom alá kellett venni s hol Nagy Lajos maga is nyilveszsző által meg­sebesíttetett. De Aversa sem fejtett ki hosszabb ellenállást s néhány erős támadás után megadta magát. Nápolyig immár mi sem állott útjában a győztes királynak s néhány nap múlva bizonyára meg is tartja diadalmas bevonu­lását a székvárosba, ha VI. Kelemen pápának nem sikerül őt bármily föltétel előzetes elfogadásával újabb béketárgyalá­sokra birni. A Nagy Lajos s Johanna közt a pápa közvetítésével meg­kötött békeszerződést, valamint egyáltalában a nápolyi hadjárat részleteit illetőleg utalom az olvasót Pór Antal t. tagtársunk »Nagy Lajos élete« czimű kitűnő monographiájára, itt csak azt jegyezvén meg, hogy a békekötés után Nagy Lajos hadai még jó ideig ott maradtak a nápolyi királyságban, és 1352. januárban a pápa újabb tárgyalásokat indított meg a magyarok által elfog­lalt váraknak a pápai biztos kezeibe való átadása végett. Nagy Lajos e várak átadását elrendelő parancsát csak 1352. októ­berben adta ki.2) Wolfhard Konrád németjei azonban még 1355-ben is ott voltak, sőt Lucera várába visszavonulva, ott a császári lobogót tűzték ki. Végre is a nápolyi kormány kénytelen volt velők szer­ződésre lépni, melynél fogva 35,000 forint lefizetése után végkép kivonultak az országból. A visegrádi várban fogva tartott nápolyi berezegek ekkor >) U. o. II. 380. *) A pápai biztos De Sancto Martiale Péter 1353-ban érkezett Nápolyba a várak átvétele végett. (U. o. II. 441.)

Next

/
Thumbnails
Contents