Századok – 1893

Tárcza; Önálló cikkek - Dr. Rodiczky Jenő: Az indus tyúk származásáról 637

TARCZA. 637 AZ INDUS TYÚK SZÁRMAZÁSÁRÓL. I. »A régi magyar konyháról«, a Magyar Történelmi Társulat választmányi ülésében tartott s a »Századok« 5. füzetében közölt érdekes felolvasásában Bárczay Oszkár úr azon állítására, hogy Meleagris macedóniai király honosította meg a pulykát Hellasban s hogy Plinius félreismerhetlenül irja le, következő észrevételt kivánom tenni : Igaz, hogy a pulyka a meleagris nevet viseli, de közösen a gyöngytyúkkal. Nevét pedig nem egy macedóniai király, hanem egy argonauta és kaledoniai vadász után nyerte, kinek halála — a görög mythos szerint —- nővéreit oly fájdalmasan érintette, hogy folyvást siránkoztak fölötte, mígnem az irgalmas istenek gyöngytyúkokká változtatták át őket, melyek tollazatán máig is látható az elejtett könyek nyoma. Sophocles elveszett tragoediájában tehát bizvást nem lehet pulykát találui, oly kevésbbé, mint Plinius 37. könyvében . . . A pulyka első elnevezései : Gallus indicus, indus tyúk, indischer Hahn, kalekutischer Hahn, Cog d'Inde, Gallina d'India, Pavon de las ludas, Gall d'Indi, Indyk stb. félreismerhetlenül rámutatnak tengerentúli származására, miután a középkorban mindent, a mit messziről hoztak, indiai melléknévvel illettek ; a pulykát csak úgy, mint, a kukoriczát, melyek mind egyikének szülőföldje Amerika, még pedig a pulykára nézve — Mexico. Cortez a pulykákat Montezuma udvaránál oly nagy csapatokban találta, hogy azok aligha elfértek volna Sophocles elveszett tragoediájának színhelyén. Fernandez (História avium nova Hispauiae, cap. LIX. p. 27.) a pulykák mexicói nevét közli és Gonzalvo Hernandez Oviedo (História generaly natural de las Indias, 1523.) a pulykát pávafajul írván le, felemlíti, hogy a mexicoiak emberemlékezetet meghaladó idők előtt domestikálták s hogy ezen szárnyas sokkal jobb jóízű hust szolgáltat, mint a castiliai pávák. Magát a vad pulykát európai utazók még csak 1584-ben látták először Virginiában. Maga a házi szárnyas Amerigo Vespucci által Berkins szerint a XVI. század elején hozatott Európába. Humboldt Spanyolországba való behozatalát 1534-re teszi, mivel szemben Konrad von Heresbach azt állítja, hogy Németországba 1530-ban hozták be. Az egyik adathoz oly kétely férhet, mint a másikhoz, mert a Pyrenaeusi félszigeten előbb, Németországban pedig alighanem később ismerték meg ezen hasznos szárnyast. X. Leo pápa az első példányt 1515 körül kapta Geraldini Sándor püspöktől. Angolországba VIII. Henrik uralkodásának 15. évében, tehát 1524-ben került. Bruyerinus Campegius 1560-ban kiadott »De re cibarium«-ában azt írja, hogy a pulyka csak rövid idővel azelőtt honosult meg Francziaországban s állítása mellett szól 1. azon körülmény, hogy 1570-ben