Századok – 1893

Értekezések - THURY JÓZSEF: A török hódítás kezdete Magyarországon 559

584 A TÖRÖK HÓDÍTÁS KEZDETE MAGYARORSZÁGON. Dselálzáde művében, addig Isthvánffinak volt tudomása ilyennek létezéséről ; ő tehát Isthvánffinak erre vonatkozó sorait is átvette a maga munkájába. (I. 232.) Szulejmánról bajos volna elhinni azt, hogy írásban kötelezte volna magát olyasmire, a mit megtenni nem volt szándéka. A miről írást adott, azt nem is szegte meg soha. Az a, János-Zsigmond részére kiállított okmány tehát, melyet Isthvánffi látott, nem lehetett más, mint az az ahdnámé, melyet egy évvel előbb, 1540-ben, Yerbőczy és Eszéki János hoztak Konstantinápolyból s melynek egykorú magyar fordítása fenmaradt.1) Erre pedig annál könnyebben ráfoghatta Isthvánffi a föntebbi állítását, mert — a mint munkájából kitűnik — ő semmit sem tudott arról, hogy az említett két magyar követ Szulejmántól kapott oklevéllel tért vissza 1540-ben. * * * így, ilyen előzmények után, ilyen okok miatt következett be hazánknak török uralom alá jutása. A rosszúl nevelt ifja király és lelketlen nevelői oda vitték a dolgokat, hogy a török adófizetővé tette az országot, — a Habsburgok terjeszkedési vágya pedig azt eredményezte, hogy a hódító nyakunkra ült és köztünk lakott másfél századnál tovább. A német birodalom pedig engedte, hogy a török befészkelje magát Magyarországon, valójában nem azért, mert vallási viszályok foglalták el, — hanem azért, mert rossz szemmel nézte, hogy Ferdinánd király monarchiát szándékszik alapítani családja számára. Ha igaz, hogy a história : »magistra vitae«, akkor könnyen megtanulhatjuk belőle, hogy hogyan kell megítélnünk helyesen és igazságosan a mohácsi vészre következett időt és pártokat. THÚRY JÓZSEF. L. Szalaynál : Adalékok 195—197.