Századok – 1893
Értekezések - THURY JÓZSEF: A török hódítás kezdete Magyarországon 559
574 A TÖKÖK HÓDÍTÁS KEZDETE Szulejmán felfogásának helyes megismerése szempontjából rendkívül nagy fontosságú az 1529-ki fethnáme, melyben következőleg nyilatkozik: »A Ferandus nevű gonosz hitetlen terjeszkedési vágyból meghódított néhány tartományt és országot. Miután Magyarországnak alávaló királya a föntebbi esztendőben .... a hareztéren elveszett: a helyébe királylyá választott János, a nagyobb erő támadásától való félelmében, embert küldvén a magas portához, hódolata és hűsége nyilvánítása mellett pártfogásomért és oltalmamért esedezett, én pedig elfogadtam hódolatát. Ekkor amaz átkozott hadsereggel jött ellene, elfoglalta Budát, a székvárost és katonaságot helyezett bele az az alávaló a koronát is fejére tette s így az egész országnak királya levén, jogtalanul beléavatkozott a nevezett ország dolgába.«1) Látnivaló e szavaiból, hogy ő Zápolyai megválasztatását tekintette a törvényes állapot fentartásának és folytatásának; mert az ő szemében egészen rendjén való volt az, hogy a magyarok a király halála után új királyt választottak a magok kebeléből ; — míg Ferdinándnak Magyarország birtokára való törekvését jogtalan beavatkozásnak, terjeszkedési vágynak tekintette s úgy gondolkozott, hogy ha idegen fejedelemnek is lehet joga Magyarországhoz, őneki éppen annyi joga volna hozzá mint Ferdinándnak, sőt a mohammedán jog szerint még több.2) E felfogása következtében Jánost ismerte el törvényes királynak,8 ) ezzel szövetkezett s ezt védelmezte meg a királyságban. Különben is jól tudta, hogy Magyarország csak úgy lehet adófizetőjévé, ha Jánosnak s általában nemzeti királynak kezén marad ; míg, ha a Habsburgok kezére kerül, örökre elveszti minden igényét, •) Török Történetírók I. 385, 386. 2) Ibrahim nagyvezír 1533 ban Ferdinánd követeinek, Záray Jeromos és Seepper Kornélnak, ezt mondta : »H«, Lajos király ágyban halt volna meg, Ferdinándnak talán volna némi joga Magyarországhoz ; így azonban a szultáné az ország, mint a melyet kétszer hódított meg kardjával.« (Hammer, III. 134.) 3) Nemcsak a föntebb idézett fethnáméban mondja : »a helyébe királylyá választott János«, hanem a Laszki kezébe adott diplomában is olvashatjuk: »Neked, fenséges Jánosnak, isten kegyelméből Magyar-, Dalmát-, Horvát-, Morvaországok stb. királyának« »téged, t. i. Jánost, Magyarország királyát« (Szalay : Adalékok 124.. 125.) Ellenben mikor a nagyvezír 1528-ban Ferdinánd első követeivel tartott értekezleten Ferdinándot királynak nevezte, sietett megjegyezni : »értem Cseh és Német országok királyát, nem Magyarországét(Ugyanott 129.)
