Századok – 1893

Értekezések - THURY JÓZSEF: A török hódítás kezdete Magyarországon 559

MAG YARORSZÁG ON. 571 követet küldenie a szultánhoz, nem akkor, midőn dolgai rosszúl állnak.1

) Ha tehát nézzük, hogy kik vádolják ilyennel Zápolyait (t. i. Ferdinánd király, továbbá követe Záray, azután Burgio, a pápai követ és Heltai), azonnal megértjük, hogy ez csak rágalom, melyet a másik párt terjesztett s melyet a mohácsi vészre következett viszonyok között egészen természetesnek találunk.2) Tudjuk, hogy mi történt az országban a mohácsi vész után ; ismeretesek Zápolyai János és I. Ferdinánd ellenkirályok küzdelmei. Hiteles okmányok bizonyítják, hogy János, koronázása után, kész volt a török ellen harczolni3

) s hogy a külföldi hatalmaknál nem csupán Ferdinánd ellen keresett segítséget, hanem a török ellen is, — a mit ez nagyon jól tudott.4) Azonban 1527 őszén már így állottak Zápolyai dolgai : Ferdinánd elfoglalta Budát több más várakkal együtt ; Jánosnak sok hive átpártolt Ferdinándhoz ; ez megverte seregét és ő egészen Nagy-Váradig vonult vissza előle ; Ferdinánd Székes-Fehérváron megkoronáztatta magát ; János a tapasztaltakból meggyőződött, hogy a keresztyén fejedelmektől nem fog nyerni hathatós támogatást Ferdinánd ellen ; s végre tudta azt is, hogy a franczia király mennyire izgatja Szulejmánt a Habsburgok ellen. Mindamellett kétségtelen, hogy a török segélyéhez való folyamodást nem a maga fejttől tette, hanem a lengyel és franczia királyok ösztönzésére, a kiknek biztosai, Laszki Jeromos és Rincon Antal, végre is rábeszélték erre a lépésre.5) ') Szalay : Adalékok 94, 97. 2) E vádat — bizonyítékok híján — Isthvánffi sem hiszi el, a kiről pedig tudjuk, hogy az ú. n. »német« párthoz tartozott s a »török« párton levőket nem szokta kímélni. (1. munkája 83. lapján). 3) L. Szalaynál : Adalékok 1 1, 14, 32, 33, és 39. *) L. Ibrahim nagyvezír nyilatkozatát Laszki előtt, Szalaynál 94. 5) L. erre vonatkozólag : Adalékok 93 ; sovábbá Brutus II. 325. 326. A lengyel király 1521-ben már II. Lajost is buzdította a törökkel való szövetkezésre. (Isthvánffi 56). Hogy a franczia királynak mekkora része volt Jánosnak e lépésében, már abból is kitűnik, hogy valahányszor szemére vetették a törökkel kötött szövetségét, mindig Ferencz király példájával mentegette magát. (Isthvánffi 140.) — Mindamellett nehezen és kelletlenül szánta el magát erre a lépésre, a mi kitűnik abból is, hogy keresztyéni érzelmeinek megnyugtatása végett előbb a bibliához folyamodott. Yerancsics ugyanis — kinek nagybátyja, Statileo, ekkor Zápolyaival volt — ezt írja : »János király az evangéliomból meglátatá, liogy ha az tereket segítsígűl liihatja. Az cseri barátok ezt lelik az evangeliomba, hogy az, ki vele jót tíszen, az az ő atyjafia«. (Verancsics II. 28.) E cseri barátok nevei: Tamás és Gellért, — mint Szerémitől tudjuk. (181. lap).