Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Mika Sándor: Visszapillantás történeti irodalmunkra 1892-ben - II. bef. közl. 513

518 TÖRTÉNETI IRODALOM. 518* bűnbakot szoktak keresni, a győri csatavesztésért oda állították a magyar felkelő hadsereget, Hogy mily alaptalanul, meggyőzően bizonyítja be Wertheimer a győri csatának legjobb forrásokból merített leírásával, mely míg egyfelől igazságot szolgáltat az annyit ócsárolt felkelő hadseregnek és felmenti a gyávaság vádja alól. addig másfelől kimutatja a csata elvesztésének igazi okát a János főherczeg által elkövetett stratégiai hibákban, első sorban pedig az ütközetet vezető Nugent tábornok fonák intézkedéseiben. VII. A legújabb kor történelmét 1825-től napjainkig a magyar történeti irodalomban mindez ideig egyetlen, de annál kiválóbb munka tárgyalja: ez Marczali Henriknek a mult évfolyamán megjelent nagy műve: »Alegújabb kortörténetete 1825—1880.« Minél ritkábban van alkalmunk oly magyar munkát olvashatni. mely tárgyát az egyetemes történelemből meríti, annál nagyobb örömmel üdvözöljük e könyvet, mint a magyar történeti irodalomnak minden tekintetben kiváló és, a mit talán először kellett volna említeni, hézagpótló termékét. Mert ez utóbbi jelző a Marczali munkáját a legméltóbban megilleti. Mindenki tudja, hogy mily gyönge egyetemes történeti irodalmunk ; általánosan ismeretes, hogy a magyar mívelt közönség e tekintetben mennyire a német irodalomra van utalva s hogy ez a körülmény nemzeti míveltségünk fejlődésére minő káros befolyással van, nem nehéz belátni. Mindez kétszeresen áll az egyetemes történelem legújabb korszakára, arra a korra, mely a Marczali könyvének anyagát képezi s melynek beható ismerete nélkül korunk eszmeáramlatainak helyes felfogására és méltánylására gondolni is alig lehet. De eltekintve ettől, két szempontot szeretnék kiemelni, mint olyanokat, melyek az egyetemes történelem hathatósabb mívelését hazánkban nemcsak kívánatossá, de szükségessé is teszik s melyek ugyanakkor kellő világításba helyezik Marczali ez új* könyvének kiváló értékét, Hazánk és nemzetünk culturalis és politikai fejlődése oly szoros kapcsolatban áll az egyetemes európai fejlődéssel, hogy e kettőt egymástól elválasztani nem lehet s nem habozunk kimondani, hogy hazai történetírásunk sok tekintetben alacsony színvonalát éppen azon körülmény okozta és okozza, hogy történetíróink általános történelmi míveltsége igen sok esetben nem üti meg a kellő mértéket. Mint az egyénre a társadalom, melyben él és működik, oly kiszámíthatlan mély befolyással van egy országra és nemzetre a geographiai és ethnographiai viszonyok által meghatározott környezet, melynek hatása elől nem zárkózhatott el soha és nem fog soha elzárkózhatni. A népek