Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Mika Sándor: Visszapillantás történeti irodalmunkra 1892-ben - II. bef. közl. 513

514 EG V HAMISÍTVÁNY. mintául a hamisítványnak s a hamisító teljesen ennek a szövegét és datumait használta föl. A mi a határjárást illeti, az természetesen egészen más, hiszen úgy látszik, az egész hamisítás is valami határper számára készült argumentumul; de a határleírás majdnem szóról szóra azonos Landek, Rókus és Or-nek (mert Nehre nem, ahogy a hamisítvány akarja, Nyrer azaz Nyírérből származik, hanem mint azt már báró Mednyánszky Dénes a Tört. Tár« 1878. évfolyamában kimutatta, az Aprád-kori szepességi határ-óVöfc-től (speculatores) vette nevét) azon 1329. évi határjárásával, mely ' Fejérnél (t. VIII. vol. III. 390—396.1.) olvasható. Hogy aztán a minta maga is hiteles-e vagy sem, azt nem tudom, mert ennek eredetijét nem láttam, azokkal az érvekkel pedig, a miket esetleg a szöveg nyújt, inkább Karácsonyinak kellene foglalkoznia, mert ha még itt is hamisítással van dolgunk, akkor az a Csák Máté nádorságáról való egész okoskodását erősen megingatja. Magától értetődik, hogy ezért a felelősség nem Karácsonyit, kinek bő és alapos tudományát, éles eszét mindnyájan ismerjük, hanem föltétlenül az oklevélkiadót fogja sújtani. A kutató csak nem őrizhet ellen minden egyes oklevelet a mit publikálnak, hiszen akkor az igazi munkára soha se jutna ideje. Éppen tehát a tudomány előhaladásának nélkülözhetetlen munkafelosztás elve követeli, hogy az oklevélkiadó is alapos tudással s érzékeny lelkiismerettel lásson föladatához, máskülömbeu végzett munkája, akármennyi vesződségébe került is, a tudomány elismerésére sohasem számíthat. TAGÁNYI KÁROLY.