Századok – 1893

Értekezések - PÓR ANTAL: A történeti jelenetek korhű reconstruálásáról - 2. 505

A TÖRTÉNETI JELENETEK KORHŰ RECONSTRUÁLÁSÁRÓL. 511 mindegyik vitéz koronás sisakot viselt az ismert struezczos díszszel.1

) ültözetök a király által viselt öltözet volt. Dúsan kihányva hímzéssel, sujtással, ékítve drága kövekkel, gyöngyökkel. Ami érez szokott lenni a lószerszámon, a kengyelek, zabiák, csattok aranyozott ezüstből valának. A szíjak, heveder, bőrneműek, nyeregtakarók selyemkelmével bevonva. Harmadnapra, elvégződvén újra az egyházi szertartások, a koporsót, úgy mint a király benne feküdt, nem befödve, hanem nyilt íirczczal föltették a hintós, I. Károly koronás struczával és hét ezüst csimbókkal — melyek állítólag a könnyeket jelképezték —kocsira, hogy Székes-Fehérvárra vigyék és ott eltemessék. Székes-Fehérvár káptalanja és papsága, azonképpen lakói nagy sokasága a gyászmenet elé sietett és keserű sírásra fakadt láttánál. A papok az egész éjjelt, zsolosmázván, virrasztással töltötték a ravatal körűi, és már hajnal hasadtakor elkezdődtek az engesztelő sz. misék, miközben az imént leírt három lovag a társaskáptalani templom kapuja előtt állott őrt. Csanád esztergomi érsek beszédet mondott a halott fölött, mint az akkor általános szokás vala a kath. egyházban, aztán a főoltár mellett, hol sz. István és sz. Imre tetemei nyugodtak és sírjok szakadatlan csodák tanuja vala, temették el Károly királyt is egész királyi díszben, »mint királyt temetni szokás«. Augusztus 14-én, mint a király halálának harminczadik napján országszerte megtartották az exequiákat, legfényesebben természetesen Székes-Fehérvárt és Visegrádon az immár megkoronázott I. Lajos király, a királyi család egyéb tagjai és a szomszédos-udvarok küldöttségei jelenlétében.2

) PÓR ANTAL.