Századok – 1893

Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: Nápolyi Johanna - I. közl. 491

502 ÚVÁRY LIPÓT. hölgyei közé egy Izabella nevű magyar hölgyet is rendelvén mellé.1

) Johanna azon reményben, hogy ez örvendetes családi esemény csillapító hatással leend sógorára, Nagy Lajos magyar királyra, a tropeai püspököt küldé hozzá követűi, hogy neki a kis herczeg születését jelentse s őt iránta való könyörületre bírja. De a követ minden fáradozása dugába dőlt, Lajos király nem hagyván magát megtántorítani azon elhatározásában, hogy öcscse gyilkosain véres boszút álljon. E követség meghiúsulása nagy ijedelmet okozott a nép dühe elől már hónapok óta a Castelnuovo királyi várlakba menekült s lázongó néptömegek folytonos ostromának kitett nápolyi •udvarban. É várlakba már csak a tenger felől lebete bejutni, s innét is igen leverő hírek érkeztek az ország minden részéből. Endre meggyilkoltatása s a nápolyi udvar fajtalanságai nyilt lázadásra birták a népet, s magában Nápolyban a nép haragja csak akkor csillapodott le némileg, midőn a királyi palotát megrohanó lázadóknak sikerült végre kieszközölni a királygyilkosok kiszolgáltatását. Sőt a görög császárnői czímet viselő Valois Katalin s Johanna férfirokonai, hogy a gyanút magukról elhárítsák, személyesen állottak a népmozgalom élére, feláldozván vak eszközeikül szolgált czinkostársaikat. A főczinkosokat azonban, D'Artois Károlyt s fiát futni engedték a tenger felé. Johanna pedig, a népet kiengesztelendő, miséket rendelt Endre király lelkiüdvösségeért.2) Nem kis mértékben járult a belzavarok fokozásához a királyi vérbeliek közti egyenetlenség s különösen Tarentói Lajos s Durazzói Károly versengései, kik az általános zavarokat saját czéljaikra igyekeztek fölhasználni ; továbbá a mindenünnen betóduló kalandorcsapatok, kik egyik vagy másik főúr szolgálatában országszerte raboltak s pusztítottak. E kalandorok közt Camera magyarokat is említ, de tévesen, mert az első magyar csapatok Nagy Lajossal jöttek a nápolyi királyságba 1348-ban. E rabló csapatok nagyobbára olaszok s németek valának, mint az Johannának 1346. márczius 25-ki rendeletéből is kitűnik, melyben meghagyja, hogy valamennyi német az országból azonnal kitakarodjék.8) Johanna ugyanekkor haditanácsot is tartott s ugyanaz ') Nápolyi levéltár. Reg. Alig. 1347. P. 163. I. ") A nápolyi anjoui resestákban erre nézve a következő adatot találjuk : >Presbyter« Sergio Gavto de Amalfia fitatuto ad celebrandum quotidie divina officia in cappella. 8. Ludovici majoris ecclesie Neapolitane, in quo corpus clare memorie incliti regis Andree Jerusalem et Sicilie regis, reverendi domini viri nostri quiescit in Domino pro anima dicti <viri nostri . . . (lieg. Ang. 1345 — 1346. D. 127. 1.) *) Reg. Ang. 1346. 53. 1.