Századok – 1893
Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: Nápolyi Johanna - I. közl. 491
494 ÓVÁKY LIPÓT. Udvartartása fényes vala1 ) s több kiváló főnemes lőn szolgálatára kirendelve. Endre herczeg azonban, az egykorú irók egyhangú állítása szerint, kizárólag magyar nevelésben részesült s egyátalában idegenkedett a nápolyi udvari szokásoktól s szertartásoktól. Szinte ösztönszerű ellenszenvvel látszék viseltetni a reá nézve idegen udvaronczok iránt., mely ellenszenvet mindinkább fokozni igyekezett az azok által barbárnak gúnyolt s lenézett magyar környezete, s különösen az őt minden idegen befolyástól féltő dajkája Izolda s nevelője Bóbert magyar szerzetes. A szolgálatában levő olasz udvaronczok tehát semmi befolyással sem lehettek Endrére, holott Bóbert király Endrének Nápolyban való neveltetése által éppen azt czélozta, hogy amaz udvar finom szokásait elsajátítsa s magát leendő alattvalóival megkedveltesse. Johanna ellenben a tudósok, művészek s költők kedvencz gyülhelyéűl szolgáló nápolyi udvarban, kiváló műveltetésben s a legfinomabb nevelésben részesült; s valamint Endrét magyar környezetének sikerült teljesen elszigetelni az olasz udvaronczoktól, sőt leendő hitvesétől is, Johanna lelkére viszont a Bóbert király által melléje rendelt s a gyermek mátkapár felügyeletével megbízott Cataniai Eilippa gyakorolt szomorú befolyást, ki a szülői vezetés hiányában magára hagyott s amúgy is könnyelmű Johanna gyermekszívébe a ledérség, tetszvágy s fenhéjázás csiráit oltá be. Cataniai Filippa, ki később Endre meggyilkoltatásában való részvéte miatt borzasztó módon kivégeztetett, fiatal korában kiváló szépségű nő vala. Eredetileg szegény mosónő volt s egy az udvari konyhán alkalmazott, később magas rangra emelkedett szerecsennek neje. A királyi vérbeli rokonok, kik minden áron iparkodtak meggátolni Endre megkoronáztatását s Johannával való házasságát, e gonosz asszonyt használták fel eszközül gálád terveik kivitelére. Filippa meg is felelt ebbeli feladatának. Az udvari szokásokat nem ismerő magyarokat durva parasztoknak, a magát idegenül érző s gyanakvó Endrét lelketlennek s kegyetlennek festé le Johanna előtt, s nem hanyagolt el semmi alkalmat, hogy benne a gyűlölet s undor érzését ne ébreszsze leendő férje iránt. így teltek el Endre és Johanna gyermekévei. Idegenül egymás iránt, ellenkező hajlamokkal s érzelmekkel, kerülve egymást ahol csak lehetett, s alig néhány hideg szót váltva, midőn a találkozás elkerülhetlenné vált, érték el tizenhatodik évöket, midőn Bóbert király idején valónak látá tényleges egybekelésüket, mely fényes ünnepélyek kíséretében lett kihirdetve, úgy ') U. o. I. 327. 333.
