Századok – 1893

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1893. május 4-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 465

490 AZ ERDÉLYE. SZÁSZOK OKTATÁSÜGYI VISZ. A REFORM. ELŐTT. kábultságából fölócsudott, lánczokba verve mint rabszolgát Adrinápolyba vitték. Húsz esztendeig ette Törökországban a rabszolgaság keserű kenyerét, mialatt hét ízben adatott el s csak nyolczadszor sikerült megszabadulnia. Anyanyelvét lassanlassan elfeledte, de hazájába örökké visszavágyott, míg végre a véletlen segítségére jött. Utolsó gazdája t. i. nagyon szerette és azon Ígérettel, hogy újból visszatér, elbocsátá őt hazájába, a hová annyi hosszú év után csakugyan szerencsésen megérkezett s élete történetét, valamint fogsága élményeit megírta az utókornak.1) E sötét képpel szemben hadd említsük még föl végűi azt is, liogy a szász iskolákban az iskolai színdarabok játszásának is nyoma van. Brassó városa 1542-iki számadásai szerint t. i. a tanács 2 forinttal jutalmazta azon tanulókat, a kik »ante Carnisprivium« égy comoedia előadásában részt vettek.2) De ezzel az esztendővel egyszersmind elértünk azon határvonalhoz is, a mely az emberiség szellemi fejlődését mintegy két részre osztja s az egész szellemi világban, és így természetesen az iskolai életben is rendkívüli változásokat idézett elő. A szebeni tanács 1543-ban hallgat utolszor ünnepélyes misét és ugyanezen évtől kezdve Brassóban is a Honterus-féle iskolai rendszabályok lépnek életbe. Azok, a miket a fennebbiekben az erdélyrészi szászok reformáczió előtti oktatásügyéről elmondtam — részben az adatok hiánya miatt — bizonyos, hogy nem nyújtják teljes képét az akkori szász iskolaügynek; — de mégis kitűnik belőlük enép tiszteletreméltó törekvése, szorgalma és áldozatkészsége azon czél érdekében, hogy szellemi életét hovatovább fejlessze. Hogy mint fejlődött és változott a szászok oktatásügye a reformácziót követő időkben, arra vonatkozólag minden adat össze van gyűjtve abban az alapos és nagybecsű munkában, a melyet »Die siebenbürgisch-sächsischen Schulordnungen« etc. czímmel Dr. Teutsch Erigyes adott ki, mint a Karl Kerbach által szerkesztett »Monumenta Germaniae Paedagogica« YI-ik és XIII-ik kötetét.3) Alig szükség mondanom, hogy e gyűjtemény nemcsak -a szász, hanem az egész magyar oktatásügyre és míívelődéstörténelemre nézve is fontossággal bír. CSERNÁTONI GYULA. ') G. D.Teutsch : Gesch. d. Sieb.Saclisen. I. B. 176. Arch. X. 209. -) Ante Carnisprivium studiosi egei-unt unam comoediam. quibusdedi. ex commissione dominorum flór. 2. (Arch. XXIII. 7S7.) 3) Berlin A. Hoffmann et Comp. 1888 és 1892.