Századok – 1893

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1893. május 4-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 465

482 AZ ERDÉLYRÉSZI SZÁSZOK általában hiteles személyeknek tekintették és fogadták el. Az éppen szóban forgó esetnél is az történik, hogy midőn a tiszteletre méltó Katharina asszony, Klemp Lőrincz leánya 1464. febr. 24-én egy malmot azon czélra hágy, hogy annak jövedelméből szülői és elhunyt férje lelkeért miséket szolgáltassanak : a végrendelet egyik tanuja, reverendus vir Jeronimus Reiochin artium liberalium magister, scholasticus.1) Fr. Willi. Seraphin »Kronstädter Schulen vor der Reformation« czimű értekezésében a »scholasticus« szóból azt következteti, hogy Rewchin volt a brassai iskola első ismeretes nevű rektora — ós hogy kivüle az iskolában ugyanekkor még több tanító is működött.2) A »scholasticus« szó t. i. szerinte igazgatót (rector, ludi magister, praefectus scholae etc.) jelentett és értelmére nézve az egykorú elnevezésekben finom és pontosan megtartott különbségek fordulnak elő. így pld. Theodoricus az előbb említett 1388-iki oklevélben »sc.olarium succentor«-nak neveztetik, a mi valamely segédtanítói állást jelent. Egy 1506-ból fenmaradt számadásban bizonyos Michael nevű scolaris van említve, a ki egyszerű tanító lehetett és nem scholasticus. A nagyszebeni iskola rectorainak nevei az 1496-ik, 1497-ik és az 1504-ik évekből szintén az említett jelzéssel iratnak: »magister Matheus scholasticus«, »magister Andreas scholasticus« etc. Ha ezen állítás alappal bir, akkor önként következik, hogy mindazon iskolák, a melyeknél ezen czimmel jelzett egyének nevei maradtak fönn, egynél több tanítóval rendelkeztek. Annyi bizonyos, hogy a brassai iskola ismeretes tanítóinak Seraphin által 1388-tól 1544-ig összeállított névsorában kilenczféle elnevezés fordul elő, u. m. succentor, scholasticus, lector ludi litterarii, ludi litterarii moderator, scolaris, rector, scolastici suffectus, campanator, lector ; — nem is számítva, hogy ezek közt 1544-ben egy Martinus nevű már mint puellarum rector szerepel. A városi számadásokból különben az is kitűnik, hogy 1520. táján már két iskola létezett Brassóban ; az egyik a »schola ad sanctum Bartholomaeum«, a másik pedig, a mely »schola nostra«, »scholahujus civitatis« vagy »schola ecclesiae parochialis« nevek alatt szokott említtetni, a mely elnevezés, a mint később alkalmunk lesz rátérni, a szász iskolák jellegét és hagyományait illetőleg nagyon tanulságos. Ha azonban tényleges adat nem sok maradt is fönn a reformáczió előtti szász iskolákról ; működésökre és hatásukra — negatíve — az akkori művelődési állapotokból is következtetni lehet. 1) Arch. XXIII. 757 és X. 206. 2) Arch. XXIII. 760.