Századok – 1893
Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1893. május 4-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 465
476 DR. ('SANKT DE/.SÖ. Hataloias jószágtest, a melyet körülzárolnak : valóságos kis megye. Érdemes kutatnunk, mely megyéhez tartozott világi s mely egyház-megyéhez egyházi tekintetben. Megyéjeűl: Valkót nevezi meg maga a király 1244. évi adomány-levelében.1 ) Tehát Magyarország testéből szakítja ki ; minthogy Valkó-, sőt az odább nyugotra, Szlavónia felé szomszédos : Pozsegamegye is ép oly természetes részét képezé egykor Magyarországnak, mint akár Bihar- vagy Pestmegye. Később azonban sohasem említik e terület megyéjét az (előttem) ismeretes oklevelek.2 ) S nem is igen említhetik. Mert bár területileg, — ha már valahová sorolni kellett, leginkább Valkómegyéhez számíthatták, a melynek testébe észak-kelet felé mintegy beékelődik, valósággal azonban semmiféle megyéhez sem tartozott. IY. Béla király ugyanis, midőn 1244-ben eladományozta, határozottan vele együtt adta a püspökségnek emez egész terület összes világi hatósági jogait is, teljesen fölmentvén azt úgy a valkómegyei ispán, mint a bán hatósága alól. E bán alatt — a mi igen fontos dolog — nem valamikép a sziavon bán értendő, hanem inkább a macsói, a ki a szomszédságban : a Száván túl elterülő bánsága mellett rendszerint saját személyében egyesíté hajdan Valkó, Szerém (olykor Pozsega), sőt gyakran Baranya és Bodrog megyék ispáni azaz főispáni tisztét is. Ekként a polgári és bünügyi bíráskodás, a bán-élése vagy bán-zsolozsma és mindennemű adó kivetése s beszedése is a püspök kiváltsága lett e területen ; nem is szólva a katona-szedés és tartás jogáról, mely a középkori magyarországi püspököknek — ha nem is ily teljes mértékben — már inkább kötelességük mint joguk volt. Hasonlókép áll a dolog az egyházi hatósággal is. Kimondta IV. Béla király szintén már 1244-ben, hogy valamint a világi, ügy az egyházi ügyekben is a püspöké legyen birtokai eme terü') In comitatu de Valko. ') Különben az oklevelek száma, melyek e püspökséggel és birtokaival világi tekintetben foglalkoznak, igen kevés. (V. ö. erre nézve még : 1406: Dl. 9199 ; 1434 : Dl. 12587.)
