Századok – 1893
Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1893. május 4-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 465
470 DR. C'SÁNKI DEZSŐ. Odább nyugotra a mai Ruscsicza (hajdan inkább : Hruscsicza) és Verba dolnya (hajdan : Verbafalva vagy Barbásfalva) a középkorban már kétségtelen pozsegamegyei helységek, és nem tartoznak a boszniai püspökséghez.1) A határ tehát e tájon könnyen megvonható. Verba dolnyától keleti irányban, Trnyani és Garcsin helységek mellett ma a Brezna patak folyik el s halad egyenesen dél felé, hogy a szomszédos Zadubravje helységen alul a Bitytyel egyesüljön. Ez a Brezna név semmi más, mint az 1244. évi Blezna, mely 1422-ben: Belezna, 1282-ben és a pápai tizedlajstromban: Berezna, 1374-ben pedig: Bresna alakban merül íol s helységet vagy plébániát jelöl.2) E helységet kétségkivül a mai Brezna patak vidékére helyezhetjük, még pedig a mai Trnyani helyére, mely e néven a középkorban teljesen ismeretlen. A szomszédos Garcsinra már nem gondolhatunk, mert e helység egy 1474. évi oklevél szerint- — e néven — szintén a boszniai püspökség birtoka volt, hol ekkor Beuedek püspöknek kastélya is állt.3 ) A Brezna felsőb folyása mentén találjuk ma: Jezsevik, Susnyevczi, Kordusevezi, Vrhovina és Klokocsevik helységeket. Ezek közül a két első hajdan pozsega-, a három utóbbi pedig valkómegyei hely volt4) s egyik sem a boszniai püspökség birtoka. A határ tehát nagyjából mellettük vezetett. Az 1241. évi határlevél azonban e helységeket még nem ismeri; hanem Tomicza és a megfejthetetlen Brajda után »Nhenna«-t nevezi meg szomszédos helyűi. Mi ez a Nenna ? Hol feküdt ? — A középkori oklevelek : Nenna vagy Nevna néven nem egyszer ha százszor említik, mint valkómegyei helységet, várost vagy várat, s még sem ismeretes irodalmunkban. Pesty, Valkómegyéjében, bár történetét jól ') E bizonyítékul a Dl. 11 187., 33798., 33804., 32878-, 18609., 33397., továbbá a Dl. 34018., 33493., 33480. sat. oki. s) Árpádk. új okmt. XII. 374., Páp. tized-lajstr. 172., Theiner. Mon. hist. Hung. I. 147. í. 3) Történelmi Társulat letéte a Magy. Nemz. Muzeum levéltárában. ') Jalsavik (szintén a Beriszlóké), Susnyevczi, Kordesevcz, Verhovina és Klokocsevity néven. (1422 : Dl. 34018 ; 1464 : Dl. 33883 ; 1471 : Dl. 33486 ; 1474 : Tört. Társ. letét.)
