Századok – 1893

Tárcza; Önálló cikkek - A Zrínyi-könyvtár. Z-től 461

TÁRC'ZA. 461 Hazai h i r 1 a p o k. Das Ende Ladislaus Telekis.

(Budap. Tagblatt 1893. márcz. 18.) A névtelen czikkíró b. Hofmann Lipót, volt közös pénzügyminiszter nyomán azt beszéli, hogy Teleki László a királynak tett Ígérete daczára a londoni emigránsokkal továbbra is összeköttetésben maradt, és hogy Brau J. S.-nek, Londonba czímzett levelekben Kossuth és Mazzinival levelezett. Ezen levelek a bécsi rendőrség kezébe kerültek ; az első magyarul volt szerkesztve, ennek megértése nem okozott tehát nehézséget ; a másik, chifFrekben írt levelet azonban még Prautner osztálytanácsos sem tudta megfejteni. Az első levelet a császári iroda mint »díjmentes, hivatalos írás«-t Telekinek kézbesítette, ki ebből levonta a consequentiákat. Hentaller Lajos, A nagysalló-i csata évfordulóján. (Magyar Hirlap ápril. 19.) U. az. Kossuth Lajos egy levele Kutahiá-ból, (u. ott ápril. 2.) U. az. A magyar katonai akadémia 17 90. óta (u. ott ápril. 7.) Sebestyén Gyula dr., Árpádkori hősmondák. (Pesti Napló ápril 18.) Részlet a Képes Magy. Irodalomtörténetből. Szilágyi Sándor, Bethlen és Rákóczy. (P. Napló ápril 5.) Ábrányi Kornél, Apponyi György és az 1861. országgyűlés megnyitása. (P. Napló ápril 3. s 6.) Y. ö. Weiss Henrik válaszait a P, Hírlapban. (april 4., 5. és 7-ikéu.) A Külföld 1849. ápril 14-ikéről. (Budap. Hirlap ápril 14.) Id. Ábrányi Kornél, 1849. ápril 14. (Pesti Napló ápril 14.) A magláji szerencsétlenség. 1878. aug. 3. Irta:

Paczona István huszárszázados. (Pesti Hirlap ápril 23.) Szavahihető szemtanú tollából származó czikk, melynek éle különösen Milinkovics vezérkari százados (jelenleg a czettinjei követség tagja) ellen irányul. Összeállította : MANGOI.D LAJOS. A ZRÍNYI-KÖNYVTÁR. Bibliotheca Zrinyiana. Die Bibliothek des Dichters Nicolaus Zrínyi. Ein Beitrag zur Zrinyi-Literatur. Mit Literar. Historischer Einleitung. Wien, 1893. Verlag von S. Kende. Ez valóban nem közönséges bibliographiai mü, hanem becses adaléka a Zrinyi-irodalomnak. E könyvjegyzékből mindenki láthatja, hogy Tollius nem hiába dicsőítette Zrinyi könyvtárát. 249 számból álló könyvgyűjtemény a XVII. századból ennyi gonddal és költséggel összeszerezve becses volna magában véve is s mennyivel becsesebbé lesz az által, ha tudjuk, hogy Zrinyi volt a birtokosa. Van a gyűjteménynek több oly száma, mely pusztán czímével is érdekes világot vet Zrinyi törekvéseire. Vegyük csak egyebek közt a 213. s 218. számokat.