Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Bunyitay Vincze: A gyulafehérvári székesegyház és egy magyar humanista. Ism. Crescens. 448

449 TÖRTÉNETI IRODALOM. egyház a keresztény egyházak ős keresztalakjában épült, ma azonban már kettős kereszthajója van s ámbár stílje a félkörös, szentélye mégis a legtisztább csúcsíves. Bunyitay figyelmét leginkább a szentély ragadta meg. Kaprinay István azon, minden okadatolás nélkül odavetett állításából, hogy a gyulafehérvári székesegyházat Hunyady János, Mátyás király atyja, a töröktől nyert zsákmányból építette keresztalakban s fényesen — szerencsés kézzel hámozta ki a történelmi magot. A gyulafehérvári székesegyháznak a török által való feldulása épen 1438-ra, a Hunyady János korára esik. Arra a korra, a melyben a nagy hadvezér, a hagyomány és oklevelek egyhangú tanúsága szerint, Gyulafehérvár környékén, a szentimrei győzelem emlékére, több helyen szentegyházakat épített. S viszont kétségtelen tény, hogy Hunyady 1442-ben, tehát a székesegyháznak az 1438-iki pusztulása szükségkép bekövetkezett kijavítása s építése közben kijelenté, hogy itt e székesegyházban akar sírba szállani. Ezen logikus összefüggésben álló két tényből sok valószinűséggel combinálja a szerző, hogy Hunyady János, a Palóczi György esztergomi érsek által hagyományozott ezer forint belevonásával, 1439—1450 között restauráltatta, illetve részben ujjá építtette a székesegyházat s hogy annak szentélye az ő Ízlését és buzgóságát hirdeti. A Várdai-kápolnáról irva, Bunyitay plauzibilis okoskodás révén mutatja ki, hogy ez a kápolna tulajdonképen a XIV. században épült s Várdai Perencz nem tett egyebet, mint az akkor sz. Annáról, most a Keserves Anyáról elnevezett kápolna északi oldalfalát kibontá, vagyis az András püspök által emelt kápolnát egy méternyivel megtoldotta. A Várdai-kápolna révén, tanulmányának függelékeképen, közli szerző Várdai Ferencz végső rendelkezését, mely 1524. október 22-éről van keltezve s úgy culturhistóriai értékénél, mint a rendelkező férfiú gondolkozás módjára világot vető voltánál fogva, a XVI- század hasonló irott emlékeinek egyik legérdekesebb darabja. Az északi kapu előcsarnokáról irt szakszerű s igen érdekes fejtegetések kapcsán közelítette meg Bunyitay tanulmánya legfontosabb részét, azt, a mely Lászai Jánosról szól. Az előcsarnok külső falán, az eresz alatt e szavak olvashatók: JOANNES LAZOYNUS . . . CURAVIT MDXII. Ki volt az a Joannes Lazoinus? Erre volt kíváncsi Bunyitay s mindazok, kiknek valaha e felírást olvasniok adatott. A választ megadja Bunyitay tanulmánya. 1888-ban betért Rómában a San Stephano il rotondo egyházba, a mely hajdan a mellette lévő klastrommal egyetemben a SZÁZADOK. 1893. V. FÜZET. 29