Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Zenker; B. W.: Geschichte der Wiener Jouralistik während 1848. Ism. K–B. 445

447 TÖRTÉNETI IRODALOM. zata. Ez időben támadt a »Grad!aus« czimű újság, melyet nem colporteurök terjesztettek, hanem kocsikon hordtak szét az utczákon s úgy árulták egy krajczárjával számát. Nemsokára 15,000 példányban kelt el. Miután a radikális lapok az irányzatukban túl nem licitálhatták egymást, kezdették egymással ez anyagi concurrentiát. A jelszó lett: ki ád többet olcsóbbért. Egy szép reggel a bécsi nép elbámult, mikor az utczákon számtalan nagy mozgó tornyot pillantott meg, melyek ide-oda mozogtak, mint a rómaiak tolható erődítései. Fehérre voltak meszelve, német zászlókkal, zeg-zugos párkányzattal ellátva. Ezen mozgó tornyokban árulták az új újságot, az »Omnibust«, mely négyannyi papírt árult egy krajczáron, mint a többi újság. így aztán minden vállalat lábujjhegyre állt, hogy az »Omnibust« nagyságban elérje. A mozgó tornyok helyett phrygiái sipkás emberek vörös szerszámú szekéren árulták az újságot. Mai lapjainknak is melegen ajánlhatjuk a nemes verseny e mulatságos nemét ! E hónapok legnevezetesebb újság-vállalata a ma is fönálló »Presse«, melyet Zang Ágost alapított. Zenker érdekes adatokat közöl Zang életéből. Zang eleinte katona volt; onnan kilépett s valódi szenvedélylyel fogott mindenféle vállalatokba. Gazdagodni akart. Eleinte házakkal kereskedett ; ebbe beiévesztett s Párisba ment, hol egy Bulangerie Viennoise-1 alapított s bécsi kifliket sütött. Ez a vállalat sikerült s mikor az 1848-iki zavarok támadtak, Zang szép vagyonkával tért meg Bécsbe. Itt most ép oly mohón falták az újságpapírt, mint Párisban a bécsi szarvast, s Zang ezt a falánkságot kitűnően tudta felhasználni. A »Presse« még czimében is utánozta Girardin párisi újságát s egész új hangot hozott a bécsi zsurnalisztikába. A sok radikális vörös posztóval szemben a »Presse« conservativ-liberalis szövetet árult s kitűnő üzletet csapott. A »Presse« mellett jobbról balról támadtak aztán a szélsőségek szószólói. Az antisemitizmus és reactio is élesen beleszólt a zűrzavarba s hírhedt lapja lett a »Geissei.« Szerkesztője egy hajdani utczai hárfás volt, ki a Prater kocsmáiban borravalóért énekelt. E mellett aztán egy tömeg élczlap is támadt. A legjobb a »Charivari« volt, mely az élczlap szabadságát minden párt irányában használta. Ez maradt fönn legtovább s utolsó számában azzal búcsúzott: »Isten veled, olvasóm. Spielbergen újra látjuk egymást.« — 1848. októberében különben az ujságmozgalom már rég lejtőn haladt. Hangban, szenvedélyességben eldurvult s sokaknál üzletté lett. - Október hóra esik Latour meggyilkoltatása. Zenker kimutatja, mennyire alaptalan az a nézet, mintha e gyilkosságot a magyar pénzen megvesztegett radikális zsurnalisztika idézte volna elő. Érdekesen rajzolja e