Századok – 1893

Értekezések - PÓR ANTAL: A történeti jelenetek korhű reconstruálásáról - 1. 421

A TÖRTÉNETI JELENETEK KORHŰ RECONSTRUÁLÁSÁRÓL. 427 Fejedelmi congressus Visegrádon, 1335 novemberben. Az anjoui korszak egyik legfényesebb eseménye a visegrádi fejedelmi congressus. Elsőrendű czéljavolt e fejedelmi találkozásnak : szövetséget kötni Bajor Lajos német király és Bölcs Albert osztrák berezeg ellen.1

) Szövetkeztek e czélra: Luxenburgi János cseh király, Kázmér lengyel király, Erzsébet magyar anyakirálynő öcscse, Károly morva markoláb (markgraf, a későbbi, e néven IV. római császár) a cseh király fia, Henrik alsó-bajor herczeg, a cseh király veje, I. Károly magyar király és fia Lajos herczeg. Mellékczéljai voltak : az egyenetlenségeket, melyek egy részről a cseh és lengyel királyok közt régóta fönnállottak, másrészt a lengyel király és a német lovag-rend közt sok hadjáratra szolgáltattak alkalmat, kiegyenlíteni és megszüntetni. E végre jöttek Visegrádra a lovagrend főbbjei : Reusz Henrik, a kulmi tartomány főnöke, Sparrenbergi Maklár (Marquardus, Merkl) a thorni- és Brunigsheimi Konrád, a schwetzi commendator. Hogy a fejedelmek mekkora kísérettel jöttek, kitűnik a magyar krónikás följegyzéseiből, mely szerint egy ebédre négyezer kenyér és száznyolezvan átalag (tunella) bor kellett. A kiséret fényes is volt. Kázmér lengyel királylyal érkeztek : Vladislav Leczye és Dobrzyn herczege, Chartresi Galhard a pápai követ és a krakói királyi udvar legelőbbkelő méltóságai. A cseh király és morva markoláb kíséretében valának : Rudolf szász herczeg, Boleszló sziléziai herczeg és Liegnitz ura, Vitigo meisszeni és János alamóczi püspökök, Kolditzi Timó, Lipai Henrik és számosan mások a vitézi és nemesi rendből. De polgárok se hiányoztak, minthogy ez alkalommal rendezték a magyar-cseh lengyel kereskedelmi viszonyokat. Kétségtelen, hogy a gazdag Boroszlóból is volt itt egy küldöttség. Mily ünnepségeket ültek, mekkora fényt fejtettek ki, azt sajnos — felírva nem találjuk. De annyi bizonyos, hogy Erzsébet magyar királynénak jiovember 19. napjára eső nevenapján ezek tetőpontjokat érték. Ekkor kelt a békekötés a cseh és lengyel király közt; ekkor a szövetségi okirat; e napon jegyezte el Kázmér lengyel király leányát Henrik bajor herczeg fiával, Jánossal. Contra ducem Austrie, qui abstulerat fratri nostro (Henrico) ducatum Karinthie et contra Ludovicum (regem romanorum), mondja IV. Károly császár önélet-iratában. (Böhmer, Fontes rerum German. J. -250.)