Századok – 1893

Értekezések - PÓR ANTAL: A történeti jelenetek korhű reconstruálásáról - 1. 421

424 PÓK ANTAL. Kakas mester és László bán, bármójok a Eátót nemzetsége ; tovább Kopasz nádor a Borsa Tamás fia, Kompoldfia Péter ugyancsak az Abák közül, nemkülönben az Újlaki Csák Ugrin s a Trencsényi Csák Máté követei ; mögöttük számos előkelő és közrendű nemes, polgár és jövevény nép, mely szorongva töltötte meg a választás helyiségét. Nem szenved kétséget, hogy az akkor husz éves1 ) Károly-Róbert is jelen volt, hisz Budáról ladikon (cimba) jött át a Dunán ; megválasztása után a jelenlevők össze-vissza csókolták és tenyereiken magasra emelték.2 ) E momentum igen alkalmas a megjelenítésre. Azt azonban, hol foglalt helyet Károly-Róbert a tanácskozás, illetve frà Gen­tile nagy beszéde alatt, az okirat nem említi. Ugy vélem, a szent­széki követ balján. Még jelentősb momentum, midőn a magyar nemzet jelenlevő képviselői, a királyválasztás szabad jogát védelmezvén, hatható­san ellenmondának a pápai követnek, ki Károly-Róbertet a szentszék nevében királyúl a nemzet fölé ültetni akarta.8 ) Hanem a megdöbbent frà Gentile, tapasztalván a rossz hatást, melyet szavai előidéztek, nehogy a czélt, mely végett ide küldötték, elté­veszsze, nagy bölcsen fordított egyet szavai értelmén. E jelenet megörökítése méltó legelső képíróink ecsetére, és nem szabadna hiányoznia az új országházból. Megjegyzendő, hogy a magyar főurak egyszer már meg­választották volt Károly-Róbertet királyoknak. Erről válasz­tásról is van okiratunk/) melyet a jelen volt főpapok és főurak közül kiadtak : a föntebbi Tamás esztergami, Yincze kalocsai érsekeken, Újlaki Ugrin tárnokmesteren, Amadé és Kopasz nádorokon, Domokos és Kakas mestereken és László bánon kiviil, Ernyei bánfia István nádor és ennek fia Miklós vajda az Ákosok nemzetéből, Lóránt nádor és Dezső mester a Rátótok közül. Ezen gyűlést a Rákoson, (alcantarai) szent Péter tem­plomában tartották. Értendő pedig e helyt a szent-ferencziek ') Született 1288-ban (Schija, Carlo Martello, Napoli, 1890.) 2) Domino regi singulariter pacis osculum prestiterunt, statimque ipsum .... catervatim elevatum subtollentes manibus, plausu et vocibus regium letis ad sydera nomen. 3) Sub specie tuende libertatis eiusdem regni, inter ipsos barones et nobiles murmur, quod ipsius domini legati attigit aures, per querelam patulam in publicum productum exoritur, videlicet quod nolebant, nec erat aliqua­tenus intentionis eorum, quod ecclesia Eomana vei ipse dominus legátus •eius nomine sepedicto regno de rege ullatenus provideret. ') Lásd Katona, História Critica, VIII, 115.

Next

/
Thumbnails
Contents