Századok – 1893

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: A dömösi conflictus V. Miklós pápa és Hunyadi János között 385

386 A DÖMÖSI CONFLICTUS a két szerencsétlen herczeg a dömösi monostorba vonult el. Itt a prépost és a kanonokok gondosan őrködtek biztonságuk fölött, megóva őket az életökré törő ellenségek orgyilkos merényleteitől. II. Béla utóbb trónra jutva, báládatosnak mutatta magát. Az építkezéseket befejezte, atyja adományait megerősítette és annyira gyarapította, hogy a prépostság az ország előkelőbb javadalmaihoz tartozott. Rendszerint a királyi udvarnál hivataloskodó egyházi férfiak és előkelő családok sarjai nyerték el,1

) a kik azonban idők folytán a javadalommal összekapcsolt kötelességek teljesítését elmulasztván, a társas káptalant feloszlani engedték. Valószínűleg ez a körülmény irányozta Zsigmond király figyelmét Dömösre, mikor vallásos áhítatának sugallatára, egy új szerzetes rendet kívánt Magyarországon megtelepíteni. Ez a szent Szűznek az olajfák hegyéről elnevezett szerzete volt, mely 1320 táján sienai szent Bernardustól alapíttatott, szent Benedek szabályait fogadta el és a zord magányt keresve föl, szigorú életmód követése mellett, a szellemi művelődés és az anyagi jólét gyarapításának minden tényezőjét felkarolta, Rövid idő alatt nagy tekintélyre tett szert. A pápák több ízben arra a czélra is igénybe vették szolgálatát, hogy közreműködésével más szerzetek régi híres, de elvilágiasodott monostoraiba az igazi szerzetes élet szellemét visszavezessék. Zsigmond király 1433 elején császárrá koronáztatása végett Rómába vonulván, útközben meglátogatta kolostoraikat. Az egészen Istennek szentelt élet meg nem szokott látványa, ami itt szemei előtt feltárult, mélyen meghatotta.2

) Meghatják még ma is ezen immár letűnt életnek nyomai és emlékei mindazokat, kik az eszmény iránt fogékonyságukat megőrizték. Érdekes tanúbizonyságot szolgáltat erre nézve a modern frauczia regényirodalom egyik corifaeusa, ki a szerzetnek (Siena vidékén fekvő) anyakolostorában tett látogatását olyan ') A prépostság régibb történetének hézagos vázlatát adja Rwpp, Magyarország helyrajza. I. 33—35. — Balics, A római katholika egyház története Magyarországon. II. 61—64. a) Zsigmond látogatásairól részletesen szólanak a rend történetírói : Secondo Lancellotto, Históriáé Olivetanae libri duo. (1623.), Gio Francesco Bigansi, Fasti Olivetani. (Velencze. 1684.) p. 40.