Századok – 1893
Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Ugocsavármegye levéltárából - I. közl. 27
32 DR. KOMÁROM Y ANDRÁS. hogy megemlékezzenek róla. És mikor az egyik tiltakozott, hogy ne rontassa össze, mert immár ő is a király jobbágya,1 ) a hadnagy éktelen szitkozódások között förmedt reá, mondván : »Annál inkább megrontalak lélek beste, lélek kurvafia . . . Én vagyok most ezen az darab földön az ti császártok nem más. azért ennek utánna azt cselekedgyétek, harmadik falu ellen is ha meghalljátok menetelemet, süvegvetve elömbe jöjjetek, mert ha ' különben cselekesztek, magatokat, feleségeteket, gyermeketeket mind kardra hányom.« Ezek a szavak kitűnően jellemzik a zsoldosok dölyfös elbizakodottságát, maga — a máskülönben napirenden lévő eset pedig az országszerte gyűlölt katonauralmat, mely igen gyakran \ még vakmerőbb tényekben nyilvánult. Ha egy alsórangú tiszt így mer beszélni és bánni a néppel, elképzelhetjük a főbbek viselkedését a megalázott nemességgel szemben, kivált ha tudjuk, hogy műveltség dolgában nem igen különböztek, sőt az idegen származású magyargyűlölő vezérek gyakran még zsoldosaiknál is embertelenebbek valának. És nem akadt senki ebben a szomorú korszakban, a ki fölemelje szavát az udvarnál a vérig zaklatott nemzet ^érdekében. De talán hiábavaló is lett volna már minden. J Az összeesküvés vezérei börtönben sínylődtek s a pallós már lecsapni készült fejükre ; a kik menekülhettek, erdőkben, hegyek között bújdostak, vagy idegen kenyéren tengődve, szebb napok közeledtét várták ; sokan fogságukban megtagadták hitüket, s kegyelmet nyervén, régi bajtársaiknak leggonoszabb üldözői lettek. Erény volt az árulás, bűn a hazaszeretet ; fanatikus, gyakran rosszlelkű papok, tanulatlan durva katonák, idegen vagy magyarságukból kivetkezett konczot leső, vagy udvari kegyet hajhászó emberek voltak az udvar első tanácsosai s mit lehetett volna várni ezektől, mikor a legelső magyar nő az országban : Báthory Zsófia fejedelemasszony nem átallotta azt hirdetni, hogy Zrinyi halált, az özvegy nádorné korbácsot érdemelne.2) Pedig ezzel saját fia felett is ítéletet mondott, de kiürítette ám a munkácsi és pataki tárházakat, hogy őt Zrinyi Péter sorsától megmenthesse. Bizony rengeteg summát kellett fiának azért a kis uri passiójáért fizetni, hogy Stahremberget vasra verette. Vén emberek még 25 esztendő múlva is emlegették, hogy csak ezüstöt 14 mázsával szállítottak el Munkács várából, hogy Ferencz úr fej váltsága kiteljék. 3 ) Ugocsavármegye 1671. junius 8-án Tekeházán tartott gyűlésén hirdette ki Leopoldnak ápril 4-ről szóló mandatumát, mely') Valószínűleg azért, mert földesurának jószágait elkobozták, ') Dr. Pauler Gyula id. m. II. k. 49. 1. s) Századok 1891. évf. A Rákóczyak kincse Munkács várában.