Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Igazítás benne 379

TARCZA. 379 — A MAGYAR TENGERPART, mely Fiúméban Feszt Aladár és Körösi Sándor szerkesztésében jelenik meg, f. é. 1 2. számában »Zrinyi és Machiavelli« czím alatt egy tárczát hoz Körösi Sándor tollából, melyben a czikkiró alapos tanultsággal s az olasz szöveg czitálásával kimutatja, hogy Zrinyi eszméje, a nemzeti hadsereg felállítása, tulajdonkép már Machiavelli ideája volt, s Machiavelli »L'arte della guerra« czímü munkája szolgált alapúi Zrínyinek a »Török áfium ellen való orvosság« czímü müvének, de míg Machiavelli munkája száraz párbeszédben van írva, addig Zrinyié egy nagy európai eszme szolgálatában, actualis czélból, hazafias hévtől lángoló remekül alkotott szónoki beszéd. — DORCSÁK GYULA gymn. igazgató kiadta »A középiskolai rendtartás magyarázata« czímü müveinek I. részét, mely a tanulók felvételére, fegyelmi intézkedésekre, tanulmányi ügyekre, tanári tanácskozásokra vonatkozó miniszteri rendeleteket s a törvényt magyarázza meg. Mint ez 'első füzetből is látható, szerző szorgalmasan összegyűjtötte az adatokat, s mint előfizetési felhívásában ígéri, ki fogja adni a XVI—XVIII. század tanügyi mozgalmakra vonatkozó adatokat is ; végleges birálatot azonban csak majd a mű teljes megjelenésekor adhatunk. Az 1. és 2. füzet ára 1 frt 50 kr., megrendelhető Trsztenán szerzőnél. — A TELEKI-CSALÁD OKI.EVÉLTÁKÁNAK két első kötete Barabás Samu szerkesztésében már sajtó alá ment, s mind két kötet a folyó év végén egyszerre fog megjelenni. Ez a két kötet 1526-ig (a mohácsi vészig) terjedő okmányokat fogja magában foglalni. — Igazítás. Felkérettünk köv. helyreigazító sorok kiadására : A Századok III. füzet 249. lapján Alnoch ezredes halálát illetőleg ez áll : »a visszásán robbant gyújtó akna tüzes golyó darabjai által szakgattatott szét.« Az idézett helyen gyújtó aknáról és tüzes golyókról szó sincs, hanem igenis az akna gyújtó lyukát, az aknának visszás robbanását említem ; hisz az aknákat akkor tiszta lőporral töltötték, most dynamitot alkalmaznak ; ttizes azaz tiizesített golyókat, pedig nedves fojtásra téve, akkor ágyukból lőtték, mi Pest lövetésekor meg is történt ; voltak ugyan és alkalmaztatnak ma is még szóró aknák, de ezeknek betetőzött, lepadolt töltött aknaöble fölé kövek (nem golyók) lesznek rakva, melyek a támadókra szóródnak, helyesebben közéjük hullanak. A 250. lapon br. Léderer lovassági tábornokot mondja Budavár 1848-iki parancsnokának, holott könyvem 132. lapján ott áll, hogy '»1846-tól 1848-ig kressensteini Kress Károly báró altábornagy voltak budai várpancsnokok.« Léderer azonban ugyanazon lapon mint »akkori magyarországi es. kir. főhadparancsnok« szerepel. Várparancsnok és országos főhadparancsnok közt igen nagy a különbség.