Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 372

372 TÄRCZA. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. A hazai folyóiratok legnagyobb re'szének mult évi utolsó füzetei részben mult évi utolsó számunk bezárta után, részben a folyó év elején jelenvén neg, csak most mutathatjuk be azok tartalmát olvasóinknak. — A TURUL m. é. 4-ik füzetét Thaly Kálmán értekezése nyitja meg egy adalékkal a Rákóczy-ház nemzedékrendjéhez, egy 1641-iki mandatumot ismertetvén, melylyel a családfát bővíti. Csorna József értekezése : »az olasz renaissance a magyar heraldikában« az 1486 —1526. közfi évekből kileDCz czímerrajzot mutat be, melyek a miniature festészetnek mestermüvei. Wertner Mór családtörténeti adatokat közöl a Kórógyiak és Tornaiak őseiről s pótlékkal járul a Czudarok nemzedékrendjéhez. Kis Bálint kiegészítést közöl Komáromynak értekezéséhez a Szentpály-családról. A »Vegyesek« rovatához Décsényi, Stessel, Kundra Kabos járultak apróbb értekezésekkel. A füzetet könyvismertetés s az ülések jegyzökönyvei zárják be. — A HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK 5-ik utolsó füzetében Thaly K. gróf Bercsényi Miklós jellemzését, nagy munkájának egyik legsikerültebb részletét mutatja be, melylyel halomra dönti az eddigi balvéleményeket. Köszeghy Sándor Zsigmond király két honvédelmi szabályzatát mutatja be magyarra fordítva. Gömöry Gusztáv befejezi a megelőző füzetben megkezdett értekezését Székes-Fejérvár visszavételéről 160l-ben s elvesztéséről. 1602-ben, a hadi levéltár kiadatlan oklevelei alapján dolgozva. Thury József »a várnai csatáról« czím alatt II. Mohammed szultánrak két török levelét közli magyar fordításban, melyek a csata leírását nyújtják. Czimer Károlytól: »Cserni Iván Szegeden« czímü történeti rajz zárja be az értekezések sorát. A Tárczát az Akadémia hadtudományi bizottságának hivatalos iratai nyitják meg, azután következnek hadtörténelmi apróságok változatosan s érdekesen összeállítva, könyvismertetések s egy adalék a hadi szabályzatok gyűjteményéhez Veress Endrétől. A füzethez két műmelléklet van csatolva. — Az ARCHAEOLOOIAI ÉRTESÍTŐ mult évi 5 ik számában liaszka József a mezőtelegdi ev. ref. templom falképeit ismerteti, melyek közül különösen a pokol a legérdekesebb. Décsényi Gyula a nagybányai Szent-István templomról irt tanulmányát befejezi, a romban heverő és elpusztult templom maradványairól képeket is közölvén. Az Emlékek és Leletek czímü rovatban Téglás Gábor a történelmi Dáciáról, Wosinszky Mór az abaligeti cseppkőbarlangról, Farkas Sándor a mártélyi népvándorláskori temetőről, Mihalik József a hazai ötvösezéhek pecsétjeiről a XVII. és XVIII. században, Pór Antal az aacheni magyar kápolna XIV. századi ötvösmüveiről értekeznek, Réthy László pedig adalékokat közöl a havaseli vajdák numismatikájához. Irodalom, Muzeumok, Társulatok és a Különfélék rovata zárja be a tartalmas füzetet.