Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Kudora Károly: Könyvtártan. Ism. Crescens 360

TÖRTÉNETI IRODALOM. 361 vertek s a melyet renessaince-aak kereszteltek el, nem volt oly magas, liogy annak oszlopairól a szellemi világ állandósítását, a könyvek birodalmát, a maguk egészében áttekinthették volna. Naudé, Araoz, Clemens, Hostinger, Lomeier, Rustgaard. Mader, Koch, Koeler. Becellius és mások igyekvése és alkotása, ma már bibliographikus értéken kivűl más becscsel nem bir. Erdemük az in magnis et voluisse-n felül nem emelkedik. A XVIII-dik század friss szellőjén, a szabad gondolkodás szárnyain, az encyklopeclikus tudás lajtorjáján tudott az emberiség azon része, a melyet tudósnak neveznek, végre azon magaslatra felemelkedni, a mely elég tág látó kört biztosított részére, hogy a tudományok egész birodalmát biztos szemmel áttekintse s erős kézzel rendszeres egészbe öntse. Kay ser Manipulationja (Bayruth 1790.) és Denis Einleitungja (Wien 1796) előfutárjai a XIX-ik század lelkes férfiainak, Schrettingernek, Erbertnek, Molbechnek, Friedrichnek, Namurnak, Albertnek, de főkép Schleiermacher, Petzholdt, Seitzinger, Brunet és Dziatzkonak, a kik a könyvtártant bámulatos részletességgel, pontossággal és szakértelemmel fejtették ki és a könyvtárnokok világító fáklyáivá váltak. Hazánkban a könyvtári ismeretek mívelése a könyvtárak történetével függ össze. Igaz ugyan, hogy hazai könyvtáraink nagyságáról és gazdagságáról csak szórványosan találkozunk adatokkal ; de e kevés adat is fényes tanúságot tesz arról, hogy a közép korban királyaink, főpapjaink és szerzeteseink a tudományt és művészetet annyi szeretettel ápolták, mint Európa bármely más államában. A Societas Danubiana és a Societas Septemcastrensis a világi elem előtt is megnyitotta a tudás csarnokait. Vitéz János, Cesinge János, de főkép Mátyás király neve ujabb korszakot jelent tudományos míveltségünk s épen azért könyvtáraink történelmében is. Hazai könyvtáraink kezeléséről mindekkoráig, úgyszólván, semmit sem tudunk. Valószinű csak az, hogy a mi könyvtáraink is külföldi minták után kezeltettek. A XVII-ik századtól kezdve azonban világosodni kezd a kép. Az egyetemi könyvtár birtokában lévő könyvkatalógusok, e részben, sok igen érdekes adalékkal szolgálnak. A Catalogus Coll. Tyrnaviens. S. J. 1690-ből betürerdben, folytatólagos számokkal mutatja be a könyvtár állományát, a Catalogus novus azonban már egy jókora lépéssel tovább megy s érdekesen világítja meg azon körülményt, mint lehetett a szakot és betűrendet egy czímtárban egyesíteni. Az egész czímtár betűrendben úgy van szerkesztve, hogy elől jönnek minden szakból