Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Thim József ismertetése az újabb szerb irodalomról - 355

TÖRTÉNETI IRODALOM,8 357 De nézzük, hogy mit szól Gyukics érveléseihez Ruvarac, ugyancsak a Jávor 1891. évfolyamában. Felemlíti, hogy már Hunfalvy kétségbevonta Picot (Les Serbes de Hongrie, 75. sz.) állításait, melyek ellen szólnak az 1691. ápr. 2., aug. 20. ős 1694. aug. 31-én kelt ismeretes okmányok. Ruvarac szerint a szerbek a török seregek elől menekültek Magyarországba, s mint ilyenek nyerték 1694-ben telephelyeiket. A szerbek fejetlen futását az egykorú szerb letopiszek feljegyzik : így 1699-ben, továbbá a hopovoi kolostor igumanja, a ravanicai István daszkal, stb. Az 1690- év mellett foglalnak állást az ujabb irók is, néhányat kivéve. De erre a régi okmányokban és idegen iróknal is elég bizonyítékot találunk. Gyukics szerint közel félmillió szerb menekült Magyaror­szágba, mit Ruvarac megczáfol egykorú adatok alapján, és szá­mukat legfeljebb 80.000-re teszi. — Kifejti, hogy a szerbek egyszerre menekültek be 1690-ben a törökök elől Magyarországba, tehát per modum facti-ról szó sem lehet. Az 1694-iki diploma a szerbek áttelepítéséről szól ugyan, de ez sohasem valósult meg. Belgrád 1690. okt. 9-én került török kézre, közvetlen ez előtt jöttek a szerbek hazánkba. A Nistől Belgrádig terjedő vidék oly néptelen volt, hogy Köprili nagyvezér teljes bűnbocsánatot hirdetett a visszatérő szerbeknek. Ruvarac utján megismerkedtünk teliát egyik szerb hazánk­fiával Gyukicscsal is, ki jelenleg Prágában főintendáns s ki — nekem legalább ezt mondta — a csajkás kerület monographiáján dolgozik. Sajnos, hogy ő sem tud magyarúl és így a magyar irodalom idevágó dolgozatait nem ismeri s ha igen, csak másod­kézből. Gyukics, egyes apróbb, a csajkás kerület egyes községei­nek monographiáin kivül (a Jávorban) két nagyobb értekezést irt eddig, melyek a szerb Matica évkönyvében, illetve az »Osterreich, militär. Zeitschriftben« (1892. I. k.) jelentek meg. Az első dol­gozat czime »Ucsestye titelszkog krajiskog sajkaskog batalyona u ausztro-turszkom ratu 1788—91.,« melyben a csajkás ezred részvételét az 1788 — 91. török hadjáratokban irja le, a katonai szempontra fektetvén a fősúlyt. Sokkal érdekesebb ránk nézve »Bírálata« (Prikaz), melyet Vitkovics Gábornak a szerb sajká­sokról irt müvéről adott ki a Letopisz 157. kötetében. Szemére lobbantja Vitkovicsnak, hogy művében csak két helyen idézi Szentklárayt, holott müve utóbbiénak majdnem közönséges lefor­dítása. Tagadja egyáltalán, hogy eredetiségre számíthat. Részint saját, részint Szentkláray tanulmányai alapján számos hibát igazít helyre. 0 sokkal előnyösebbnek tartja, ha Vitkovics lefordította volna Szentkláraynak a dunai hajóhadakról irt művét, és saját gyér adataival bővítette volna.

Next

/
Thumbnails
Contents