Századok – 1893

Értekezések - DR. CSÁNKI DEZSŐ: Szent-Erzsébetfalva – Pest mellett 16

SZENT-ERZSÉBETFALVA — l'EST MELLET 1'. 25 leányáról : Magyarországi vagy Thüringiai Szent Erzsébetről elnevezve, a ki, mint tudjuk, férje halála után 1229-ben Marburgban kórházat építtetett, itt a szegény betegek gyógyításának szentelte életét s 1231-ben történt halála után -- 1235-ben kanonizáltatott. Ez idő szülte a mi falunkat is, a Pest városa s a domonko sok kolostora és telke mellett üresen álló, bár kissé mély, de Pest közelsége miatt mégis alkalmas területen. S a tisztelet, mely a IV. Béla király szent nővére : Erzsébet asszony iránt a külföldön oly gyorsan emelkedett és itthon is a Gellérthegy alján az ő neve emlékére ispotályt teremtett, emelt egyházat vagy legalább kápolnát e területen egyszersmind nevet adván a körülte épült falunak is. Ezt az egyházat vagy kápolnát maga IV. Béla király építtetheté. Nem sokkal később ugyanis az ő utódai (V. István és IV. László királyok) birtokában találjak Szent-Erzsébetfalvát, ők voltak tehát ennek patrónusai is. Bár templomnak avagy kápolnának — tudtommal — Szentfalván soha legkisebb nyoma sincs. De ugyancsak IV. Béla királyról tudjuk, hogy 1244-ben engedélyt adott bizonyos Farkasnak és Dávidnak, a kik Erzsébet királykisasszonynyal együtt (1212.) Thiiringiába vándoroltak, halála után pedig hazájokba visszatértek, — hogy a pozsonyi vár területén levő birtokon, szentté avatott úrnőjök tiszteletére egyházat építtethessenek.1) Harmadik és utolsó megfigyelésünk visszavezet bennünket oda, a honnan kiindultunk : a Gellérthegy alján feküdt Szent-Erzsébet ispotályhoz, melynek szabatosabb elhelyezésével fentebb szándékosan adós maradtam. Rupp a — mint láttuk Pest mellett elterült Szent-Erzsébetfalvát, másutt nem találván számára helyet, a Gellérthegy déli lejtőjén, a mai deszka-telepek vidékén helyezé el s természetesen ugyanitt építé föl a Szt.-Erzsébetről nevezett kórházat is. Nekünk azonban, ha a falut magát elvesszük innen s Pestre plántáljuk át, semmi okunk sincs többé, hogy a magára maradt ispotályt itt hagyjuk ezen a féreeső ponton, ép a fonákján a Gellérthegy hatalmas testének. Ha a mai plebánia-templom előtt a Duna-partra állunk s látjuk a Kalap-utczától a görög templom melletti Régi-postautczáig terjedt IV. Béla-kori Pestnek picziny terjedelmét s áttekintünk a túlsó partra : semmikép sem fogjuk elhinni, hogy a miniature-városok eme korszakában, midőn ezt a kicsinyke Festet gazdag és nagy német városnak lehetett mondani,2) — Buda >) Hazai okit. 11. 1. a) Rogerius mondja annak.