Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Wertheimer; Eduard: Die drei ersten Frauen des Kaisers Franz. Ism. M. S. 307

310 A BENZTERC/.ßl SZÓSZEDET nein élt inkább szláv szóval. De bát milyennel ? — kérdjük mi -hiszen a »galea«-t a legtöbb szláv nyelvben szintén »helm«-nek hívják!1) Bár szerintünk a szószedet voltaképeni irója német volt, még sem jut eszünkbe kétkedni azon, hogy a helm szó mint kölcsönvétel a mi nyelvkincsünkhöz tartozik. Valószínűen lágyan »hilym«-nek hangzott, mert — bár az adatot elő nem mutathatom határozottan emlékszem, hogy valahol, egy XVI. századi levélben »hiymes pecse't«-rő\ olvastam. Lehet hogy őseink a »helm«-et mint általános fogalmat vették át, de valószínűbb, hogy általa a sisaknak egy bizonyos nemét akarták megjelölni, — a mi culturszavaknál általános szokás. A keresztes háborúkban ismerkedhettek meg a magyarok és szlávok egyaránt az akkor divatba jött német » Topfheim«-mel, a mit most köcsög vagy csöbör sisaknak fordítanánk.2) Ezt az egészen zárt sisakfajt kell itt értenünk, a mely — XIV. századi pecséteink tanúsága szerint — nálunk is nagyban el volt terjedve, de a hadi fegyverzetből később mindinkább kiszorul s csak a tornákban szerepel tovább. A csöbörsisakot 1350-től kezdve a csatákban az a sisaknem szorítja ki, a melyet szószedetünk (91) magyarúl »pikonhog« na,k nevez s Finály helyesen a »heckenhauhe« vagy »pickelhaube« (bacinet) német szóból származtat. (Bajza Boeheimnál i. m. 34. 1.) Alatta a lovagoknak, a súlyos sisak nyomása ellen, nemezsüveget kellett viselniök.3

) Minden valószínűség szerint tehát ezt kell értenünk a »cerenum« (talán a franczia »cervellière« latinítása) alatt, melynek magyar neve : snlap (92.) volt a német »Slappe«-bői, de kétségtelenül a cseh slap közvetítésével. Az is érdekes, hogy a szószedetben másodszor is, latinúl »culpitrum« (100.) néven előfordul, megfelelően annak, hogy azt nemcsak a sisak alatt, de vasból sisak gyanánt is használták. Nagyon érdekes szó az orjecjy. (93.) Finály sehogysem akarja elhinni, hogy ez tulajdonképen sisak-takaró, (Helmdecke ; lambrequin) s minden korhűség ellenére, inkább valami olyan lófarkdiszre (!) a milyet Napoleon vértesei (!) viseltek, hajlandó magyarázni. Zavarából akármelyik fegyvertani kézikönyv ') Miklosich, Etymologisches Wörterbuch der slavischen Sprachen. Wien. 1886. 338. 1. a) Leírását és rajzát lásd Boeheimnál »Handbuch der Wafi'enkunde« Leipzig. 1890. 28—30. 11. 8) G. Köhler, Die Entwickelung des Kriegswesens und der Kriegführung in der Ritterzeit. Breslau 1887. III. B. I. Abth. 37. 1. Közvetlenül cseh eredetére lásd a kitűnő cseh kosztűmtörtéuésznek dr. Zíbrt Ceneknek művét »Dejiny kroje v zemíc.h íeskych, od dob nejstarsich az po války husitské.« Prága, 1892. 163. és 175. 11.