Századok – 1893

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Haan Lajos emlékezete 289

HAAN I-AJ OS EMLÉKEZETE. 297 erősítem hitökben a gyermekeket és a gyöngéket, — megáldom a szeretet kötelékeivel összekapcsolt házasokat s elkísérem elhalt kedveseiket az örök nyugalom helyére Lehet-e ennél magasztosabb hivatás ?« Ez a hivatás töltötte be lelkét csabai papságának mind a 36 esztendeje alatt, a mennyi időben csaknem tízezerrel növekedett híveinek a száma, a nélkül, hogy csak valamivel is csökkent volna az ő buzgósága, lelkesedettsége. A mi kevés ideje maradt még papi hivatalán kivűl, mindazt olvasásra, tanulásra, kutatásra és könyvírásra fordította. Nagy és szép könyvtárt alapított, melyben egyházi és történelmi munkák töltötték be a legtöbb polczot ; levelezett az országnak úgy szólván minden szakemberével s levelezéseit, a levélírók nevének rendjében, gondosan gyűjtötte. Képviselve van abban a régibb s újabb történetírók gárdájának úgy szólván minden tagja. Mikor másodszor is megházasodott, ifjú szép feleségét elvezette egy németországi egyetemi városba, hol egykor olyan boldogan, annyi remény közt töltött félesztendőt. Akkor, 1858-ban történt ez, midőn fennállásának háromszázados évfordulóját ünnepelte a jenai egyetem. Haan Lajos latin munkában elevenítette föl mindazoknak a magyaroknak az emlékét, kik e 300 esztendő alatt az egyetem hallgatói voltak.1) Hivatkozott arra a sűrű érintkezésre, mely a magyar és német evangélikusok közt vallásos és tudományos kérdésekben kezdettől fogva előfordult. A symbolismus, a hitoktató-irodalom, a pietismus, vallásos közöny, sőt az istentagadás, rationalismus, a természetfölöttiség s mindaz az a bölcsészeti irány is, mely Leibnitztól Hegelig fölmerült, kevéssel azután, hogy egymást fölváltva tért hódított Németországban, hazánkra is hatott s mindegyik korszaknak megvannak a maga képviselői. S ezt természetesnek találja ; mert alig van magyar evangelikus pap, ki hazájában kezdett tanulmányait növelni ne igyekezett volna a német egyetemeken, ezek közt főkép a wittenbergin s a jenain. Jena kies fekvése, lakóinak nyájassága s a magyarok iránt tanúsított hajlandósága, — az a csodálatos szabadság, melylyel a tudományokat s a barátságot egyaránt ápolták, főkép azonban tanárainak hírneve, egy Fichte, Hegel, Schiller szelleme mindenkor vonzották ifjainkat. De ha a magyar urak, kik más egyetemeken számos ösztöndíjat alapítottak, magáról Jenáról mégis megfeledkeztek, maga Károly-Agost szász-weimari nagyherczeg •) Jena hungarica sive memoria hungarorum a [tribus proximis saeculis academiae Ienensi adscriptorum. Auctore A. Ludovico Haan. G-yulae 1858. Typis Leopoldi Réthy. 8-r. 180 lap.