Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - A Magyar Történelmi Társulat - 269

T A K 0 Z A. MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT. Társulatunk folyó évi közgyűlése febr. 16-án rendkivüli érdeklődés mellett tartatott meg. A hivatalos rovat hü képét adja a gyűlés érdekes mozzanatokban gazdag lefolyásának, melynek legérdekesebb részlete volt gróf Zichy Jenő felszólalása az elnöki beszéd után, mondhatni annak impressiója alatt. A practicus ember, ki a hasznost és szépet egyesítni tudja, mindjárt megtalálta, hogy mire nem gondoltak még a milleniumi előkészületek alatt, s az áldozatkész főúr az indítvány kivihetőségéx-ől is gondoskodott. Szükségünk van mondá a honfoglalás történetének olyatén megírására, mely hazánk legszegényebb kunyhójának kedves és épületes olvasmánya lehessen, s egy pályamunka kitűzésére 100 aranyat ajánl fel. Ezután dr. Lánezy Gyula egyetemi tanár tagtársunk olvasta fel tör­ténetböleseletí szellemmel írt rendkivül érdekes tanulmányát »A Magyar­ság az Árpádok korában«. Méltó probléma egy gondolkodó főnek, mely­hez azonban a megoldás kulcsát az akkori európai viszonyok részletes tudása adja meg. Lánezy behatóan ismeri nemcsak a középkori történeti institutiókat, hanem magokat a forrásokat is s ő ezekből merített, hogy a feltett kérdésre megfelelhessen. Tárgyalási módjának eredetiségét épen-a magyar és nyugat-európai közviszonyok folytonos egybevetése, valamint a külföldi történetirodaloinnak számbavétele képezi. »A Magyarság az Árpádok korában« czímü előadás a magyar nemzeti és népi szellem alakulásával foglalkozik a Sz. István által alapított királyság keretében és voltaképen annak a problémának megoldását igyekszik nyújtani : miért nem alakult ezen nemzeti király­ság alatt magyar irodalom ? Miért uem maradt reánk számottevő emléke ? Evégből felveti a királyság alapításának viszonyait és jel­legét. Leszámol azon elméletekkel, a melyek a Sylvester-féle bulla végleg bebizonyult hamisítványához, a kizárólagos pápai adományozáshoz, kötik e királyi korona eredetét ; de egyszersmind fejtegeti, hogy annak adománya a III. Ottó caesari világuralmi ábrándjai és aspiratióinak kifo­lyásaképen a német birodalommal szemben az állami önállóságnak inkább kiterjesztését, mint megszorítását jelentette. Azonban ezen új állam

Next

/
Thumbnails
Contents