Századok – 1893

Értekezések - DR. CSÁNKI DEZSŐ: Szent-Erzsébetfalva – Pest mellett 16

SZENT-EHZSÉBETFALVA -PEST MELLETT. 19 a szent-erzsébetfalvi királyi népektől,1

) de épen nem jogtalanul hanem fIV.) Béla király 1255. évi kiváltságlevele alapján, melylyel e király (»tributum fori solempnis seu cottidiaui in eastro Pestyensi neonon extra districtum eiusdem eastri« azaz) a Pest vári és Pest vár vidéki vásárvámot, mint királyi jövedelmeket, a nyulak-szigeti apáczák fentartására engedte át.2) A nádor az apáczáknak adott igazat. Ámbár, úgymond, Y. István és IV. László királyok a szent-erzsébetfalviaknak vámmentességet adományoztak, főleg a budai ós pesti vámokra nézve, ez az adományozás azonban kétségtelenül az apáczák sérelmével járt. Aminthogy utóbbiak e vámkedvezmény daczára is állandóan benne maradtak a vámszedés teljes birtokában s a szent-erzsébetfalviak egyáltalában nem birták kimutatni, ki által s mikor zárattak ki említett vámmentességi kiváltságukból, s azért több mint egy évszázad múlva vissza sem nyerhették azt. Ebből az egész perből azonban bennünket főleg az érdekel, hol feküdt ez a Szent-Erzsébet vagy Szent-Erzsébetfalva. E kérdésre maga ez az itéletlevél megfelel, még pedig magyarul. Hátára ugyanis, valamely XV. századi kéz — bizonyosan az apáczák részéről — szép kerek betűkkel följegyezte az oklevél rövid tartalmát következőképen: »llogi zentfahayak vamm«l tartoznak,«8) íme tehát a Margit-legenda, V. István, IV. László és Jolsvai Leusták nádor idejében Szent-Erzsébetfalva vagy Szent-Erzsébet 'néven előforduló falu — melynek még utczáit is oly szépen felrajzolta Rupp a Gellérthegy déli aljában — nem más, mint a AT. századi Szentfalva, melyről kétségtelenül tudjuk, hogy l'est, mellett feküdt. II. E nyomokból egyszersmind Szent-Erzsébetfalva vagy Szentfalva helység legkorábbi sorsáról is értesülünk. Látjuk, hogy már IV. Béla, V. István és Kun László idejében fönnállt s királyi birtok volt. Van ezenkívül egy terjedelmes, eddig még egyáltalában nem használt oklevelünk,4

) melyből e falu története tovább, egész a XV-ik század közepéig fonható. ') A populis de Zenthelsebetlifalva. «) Orsz. ltár. Dl. 7918. 3) E hátiratot Tagányi Károly barátom fedezte fel s közölte velem. Ez alapon indítottam meg jelen kutatásaimat. Szentfalva kérdésének megoldását tehát első sorban nevezett, t. barátomnak köszönhetem. ') Ursz, levéltár. Dl. 2932. 2*