Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Szerémi: Emlékek Barsvármegye hajdanából. Ism. Komáromy András 241

246 TÖRTÉN ETI IROD A LOM. nagyobb birtokosok Lippay György prímás, Szelepchényi nyitrai püspök, Lippay János a főispán, az esztergomi káptalan, gr. Rákóczy László, továbbá a Forgácb, Eszterházy, Balassa, Csáky, Serényi, Palocsay, Bossányi, Dóczy, Bercsényi, Czobor, Berényi főrendű családok tagjai voltak, s mindenesetre nekik, illetőleg befolyásuknak köszönhető, hogy Barsvármegyét a török egészen el nem nyelte, habár sohasem állott ehhez oly közel mint éppen 1663-ban, mikor a védelmére szolgáló erősségek Érsekújvár, Léva, Nyitra, Verebély, Galgócz, Komjáti stb. pogány kézre kerültek. De túlságosan hosszura nyúlna ösmertetésünk. ha minden érdekesebb darabját be akarnók mutatni e gyűjteménynek, mely egyáltalában nem veszített volna értékéből, ha gr. Erdődy Györgynek nejéhez Rákóczy Erzsébethez intézett leveleit s a házasfelek viszálykodásának naplószerű s erősen privát jellegű történetét a tudós szerkesztő mellőzte volna, mert közrebocsátá­sukat az a körülmény, hogy a férj négy vármegye között Barsnak is főispánja volt, s hogy a »kis-tapolcsáhyi Diána« tagadhat­lanúl érdekes alak, véleményünk szerint alig indokolhatja. A mi végzetre magát az editiót illeti, erről csak jót és dicséretest mondhatunk. A másolás módja teljesen correct és következetes, s általában az egész gyűjteményen meglátszik, hogy igazi szakértelemmel és szerető gonddal készült, s hogy a tudós kiadó nem afféle nálunk újabb időben szokásos »lázas sietséggel« (nevezhetnők ugyan felületességnek is !) dolgozott, de ambitiója volt a maga nemében lehetőleg tökéletes munkát nyújtani. Leg­fényesebb bizonyítékai ennek a levelekhez csatolt u. n. »jegyzet*-ek, mikről határozottan elmondhatjuk, hogy néha maguknál a köz­lött leveleknél is érdekesebbek és tanulságosabbak. Ezekben pedig a szerkesztőnek nem csak a történelem és segéd tudomá­nyaiban való alapos jártassága, de egyszersmind lelkiösmeretessége is nyilvánul. Magunk részéről csak sajnálhatjuk, hogy ismeretes szerénységénél fogva, nehogy tudásával kérkedni láttassék, csak a legszükségesebb jegyzetekre szorítkozott. Hisszük, hogy velünk együtt mások is azon meggyőződéssel fogják letenni e könyvet, hogy Odescalchi Arthur herczeg az Emlékek közrebocsátásával nemcsak a tudásvágyat ébresztette fel az olvasóban »bővebb, részletesebb ismertetések iránt«, de a történetírásnak is határozottan jó szolgálatot tett. DR. KOMÁROMY ANDRÁS.

Next

/
Thumbnails
Contents