Századok – 1893

Értekezések - DR. WERTNER MÓR: A Csukárdiak 211

A CSUKÁRDIAK. Fejér Codexe II. 171. és 173-ik lapján két okmányra akadunk, melyből kitűnik, hogy III. István király 1165-ben néhány pozsonyi várjobbágyot, kik mindenüket elhagyván, a királyhoz szegődtek, e vár proceres-einek, »István király nemes fiai«-nak nevez ki, szóval nemesít. A pozsonyi vár ezen » suburb ani«-ainak nevei a két okiratban helylyel-közzel egymástól eltérők s következőleg hangzanak : Omboul (Ombud), Chalow (Colon), Cwzen, Pethew, Wokud (Volcut), Nyekw (Nichw), Numsa, Endre, Zerechun, Penteki (Petiki), Juna. Kesuol (Kelud), Naca, Ceba (Ceka), Nurolat (Gurdar), Cotar, Nonka (Scaragunka), Pethew, Juna, Fonsal, Nichw és Arytely (Arihdi). Hogy a különféle megnevezések között melyik a helyes, el nem dönthetjük. Miután I. Lajos király III. István fennebbi okiratát 1349-ben a pozsonymegyei nyéki birtokosok számára átírta, kétséget nem szenved, hogy az 1165-ben megnemesítettek a későbbi nyéki, csukárdi, pakai stb. birtokosok ősei voltak, a mint ez különben a még megbeszélendő okirati anyagból is kitűnik. Az 1165-ben III. István által nemességre emeltek az okirat szövege szerint »homines suburbani castri Posoniensis«, azaz a pozsonyi vár azon jobbágyai, a kik Pozsonynak a váralján fekvő részén laktak. Hogy rangemelésük után a pozsonyi vár területén, vagy Pozsony városán kivűl bármily módon szereztek-e birtokot? — a rendelkezésünkre álló anyagból ki nem puhatolhatjuk ; annyi azonban bizonyos, hogy megnemesíttetésükkor pozsony váralj ai birtokosok voltak. 1213-ban1

) legelőször akadunk az 1165-ben megnemesítettek egy sarjára ; ez Kucar, vagy helyesebben C'sukár. II. András király t. i. ez évben a pannonhegyi apátság birtokait megerősítvén, Sala (a mai pozsonymegyei Deáki) helység határait körülírja, mely alkalommal tudtunkra adja, hogy e helység a pozsonyi jobbágyok, t. i. Kucar és rokonai Udvari nevű ') Wenzel, VI. 364. 14*