Századok – 1893
Értekezések - PÓR ANTAL: János küküllei főesperes - I. közl. 1
NAGY LAJOS KIRÁLY TÖRTÉNETÍRÓJA. 9 A pápa készséggel teljesítette a magyar király kérését; sőt néhány nap múlva arról rendelkezett, hogy az egri lectorság, melyről Miklósfia János a küküllei főesperességre előmozdíttatott (promotus), Sándorfia Imrének adassék.1 ) Kérdés támad az iránt, minthogy Lajos király ez alkalommal a küküllei főesperest kedves cselédjének (dilecto suo servitori) nevezi, mily szolgálatot végzett nála : vajon jegyzőit-e, minek Jánosunk utóbb magamagát vallja; avagy káplánit, minek szintén utóbb a király őt szólítja? Nem valószínűtlen, hogy Apród János ez időben volt a király titkos jegyzője. Azaz, hogy elnyervén a küküllei főesperességet, mely personatus levén, nem járt helyhez kötött hivatallal, visszatért a király szolgálatába és ott a nagy kanczelláriában dicséretesen működött, mit Nagy Lajos király elismeréssel tudott be érdemeűl. E mellett szól az, hogy csaknem egyidőben, vagyis 1355. julius 6-án Miklós esztergami érsek jegyzőjének is nevezi őt az esztergami káptalan.2 ) A mi körülbelül egy és ugyanaz, minthogy az érsek — mint már érintettük - a királyi korlátnok volt s mint ilyen a kanczellária feje, tehát a királyi jegyzők voltaképen az ő jegyzői valának. Ez is arra mutat, hogy Vásári Miklós érsek kegyeiben mély gyökeret vert Jánosunk, ha ugyan nem is arra, hogy a többi négy kanoniához ekkor már az esztergamit is elnyerte, miről azonban csak később nyerünk biztos tudomást. Egyébiránt az esztergami kanonia ez időtájt nem volt valami nagyon kívánatos jóság, levén a nem helyben székelő kanonok évi jövedelme három márkánál, vagyis mai osztrák servitori specialem gratiam faciendo, collationem et provisionem de predicto archidiaconatu . . . auctoritate apostolica digriemini decernere perinde valeres ac si dictus episcopus nullis fuisset tempore collatonis excommunicationio sententiis innodatus, nullaque de ipso reservatio facta foret, aut prefato Jolianni de ipso archidiaconatu de novo si expédiât providere, non obstante quod in eadem et Agriensi et Zagrabiensi nec non Albensi regali collegiata ecclesiis canonicatus et prebendas noscitur obtinere. Fiat. G. Datum Avinioni XV1JI. kalendas Julii, anno tertio.« (Fraknói püspök szíves másolata,) ') Theiner, Monum. Hung. H. 20. 1, 2) Anjouk. Olcmt. VT. 356.