Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Káldy Gyula: Kurucz dalok a XVII. és XVIII. századból. Ism. P. B. 155
155 TÖ RTÉNETI 1RODALOM. hiszem elég derék munkát végzek, ha megismertetem a szerb irodalomnak hazánkra vonatkozó jelesebb termékeit, s pedig úgy, hogy az egyes szerb írók munkásságáról is képet nyújtsak. A magyarországi szerb történetírók legjelesebbike elvitázhatlanúl Ruvarac Ilarion görgetegi archimandrita, a ki évek óta a szerbek régibb történetével foglalkozik. Az hírlik róla, hogy a szerbek teljes történetét akarja megírni, eddig azonban csak egyes eseményekről vagy kisebb korszakokról, vitás kérdésekről írt. — A »Századok« olvasói két művét már ismerik, u. m. Lázár fejedelemről írt 425 oldalnyi művét, mely eredetileg az Újvidéken megjelenő Sztrazsilovóban látott napvilágot és 1888-ban külön könyvalakban is megjelent, s melyet Hodinka Antal az 1890. évfolyam 1. füzetében behatóan ismertetett. Ez a műve azért érdekes, mivel ebből látszik meg legjobban Ruvarac gondolkodási módja és történeti módszere. Szemünk előtt bonczolgatja az egyes kérdéseket, míg végre kihozza az igazságot vagy negativ eredményre jut. Ellenfeleivel kíméletlen, s az érvek igazságával valóságos háborút indít mindenki ellen, a ki felületesen dolgozik, s ezért a legrettegettebb szeri) kritikus. A legújabb alkalmi művét »Sztari Szlankamen«-t a »Századok« mult évi folyamának 9. füzetében ismertettem. — S most áttérek a többi értekezéseire. Katarina, Ktyi Tvrtka I. bana (od 1353 - 1377) i od 1377—1301. Kralya boszavszlcocja. Prioptyio Ilarion Ruvarac, Szarajevó, 1892. Külön lenyomat a boszniai muzeum-társulat »Glasznik«-jának III. kötetéből. Szerző előre bocsátja,hogy majdnem valamennyiíró aztállítja, hogy Katarina I. Tvrtko leánya volt, a ki Czillei I. Hermannhoz ment feleségül s kitől Zsigmond magyar király apósa II. Hermann született. Ez a II. Hermann gróf zagorjai zsupán és szlavónban volt, és II. Tvrtko boszniai király aBobováczon 1427.szept. 2-án kiadott levelében neki adományozta Boszniát. Orbin, Lukarevics és Dufresne mitsem tudtak erről. Katarinát legelőször Gebhard említi (Alig. Weltgesch. XV. III. 742. 1.), s hogy Lajos király egy ízben Tvrtkót visszatartotta s csak akkor engedte szabadon, midőn Huniról javára lemondott, (ez l'J56-ban történt, a mikor Tvrtko Nagy Lajos felsőbbségét feltétlenül elismerte. Thim, A szerb. tört. II. 138.), melyet Erzsébet felesége hozományának tekintett, a ki Kotromanics István bán leánya volt és Lajoshoz 1350-ben ment.(U. o. I. 111. 1.). Ugyanekkor arra kényszerítette, hogy Katarina nevű leányát Hermann grófnak adja feleségül. A 759. lapon pedig világosan állítja, hogy II. Hermann anyja Katarina volt, II. Tvrtko nőtestvére ; szerinte a leány, a ki 1362-ben ment férliez, törvényes volt, s II. Tvrtko csak természetes fiu, úgy hogy Bosznia t.nlajdonképen Katarina örökségét