Századok – 1893

Értekezések - PÓR ANTAL: János küküllei főesperes - I. közl. 1

6 .TÁNOS, KÜKÜLLEI FÖESPERKS, Az országbíró mintaszerű indokolással megbizonyította az urak előtt, hogy Abajdócz Mihály hamis okiratokat terjesztett a törvényszék elé, s ezekkel akarja Apród János igaz ügyét megdönteni. Ez azonban neki nem hogy sikerűijön, de fejvesztésre kell őt itólni s ezenfölül az ügyben örök hallgatást parancsolni. A törvényszék osztozott nz országbíró előterjesztésében, s azt itéleterőre emelte. Lajos király pedig az Ítéletet, anyjának, Erzsébet királynénak is tetszésével, megerősítette és jeles alakú levélben kiadatta.') Hogy ezen, 135], deczember 8-án hozott halálos sentencziát végrehajtották az alperesen, nem valószinű; lianem annyit elértek vele, hogy Abajdócz többé nem zavarta Apród Miklós birtokjogát Tót-Sólymoson. Effelől legalább mitsem olvasunk, de arról igen, hogy a szomszédok: Roskoványi Csánklia Dobó és Iveve hosszabb határigazító pert viseltek Aprődék ellen.2

) Mindenből az érzik ki, hogy főleg az esztergami érsek és a nagy kanczellária feje, Vásári Miklós volt pártfogója Apród János deáknak, s így nem valószínűtlen, hogy neki köszönhette János deák az aradi káptalan lectorságát, milyenül Lajos király őt 1352. április 20-án említi,3) minek következménye az volt, hogy a királyi kanczelláriában viselt hivataláról lemondott, minthogy a lectorság nem igen fért össze az íródeáki, vagyis literatusi hivatallal. A lector ugyanis nem csupán a prépostnak volt helyettese, a káptalani oskolák igazgatója, hanem egyúttal a hiteles helyi oklevelek szerkesztője és kiállítója.4) Tarthatott ugyan a lector helyettest, sublectort és nótáriust a maga költségére, de erre a szerény aradi káptalan jövedelméből, nem telt. Hogy Apród János lectorrá választatván, csakugyan megvált a kanczelláriától, kitűnik Lajos királynak imént idézett leveléből, melyben őt aradi lectornak, deliteratusnak, miut előbb vagy notariusnak nem nevezi.5

) ') Fejér, CD. IX/III. 662. ') Fejér, Cl). 1X/IV. 63. 3) Fejér, Cl). IX/1JI. 663. — Ez annál valószínűbb, minthogy Miklós, az akkori aradi társas-káptalan prépostja egyúttal esztergami kanonok is volt. ') lîunyttai/, A váradi káptalan legrégibb statutumai, 90. 1., melyek keletkezése Nagy-Lajos király idejébe esik. V. ö. Batthyány, Leges, 111. 310. Officium lectoris, •) Tói vette észre Steinherz, kit megillet az érdem, hogy legelőbb for-