Századok – 1893

Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Olaszországi történelmi kutatások. (Harmadik és bef. közl.) 123

128 DÉCSÉNVI GYULA. ügyeire vonatkoznak ugyan, de a török elleni védelem kérdésével is sűrűn foglalkoznak. Az utóbbi kézirat egyik darabja (385. 1.) Szolimán 1532-iki hadjáratát írja le, midőn Bécs elfoglalására indult. A Miscellanea, további kötetei (Ges. 400—402.) a .János és I. Ferdinánd királyok trónvillongásainak viharos korával foglalkoznak, s a török háborúkra vonatkozó jelentéseken kívül értékes, ha nem is mindenben új anyagot tartalmaznak annak a nevezetes diplomacziai szerepnek megvilágításához, amelyet Yelencze a magyar trón kérdésében kifejtett európai actióban játszott. Erdély belállapota felől a Basta kormányzóságának végéről és Bocskay korából rendkívül becses följegyzéseket tartalmaz Argenti János jezsuita páternek História Transsilvaniae czímű munkája, (Ges. 1579.) Ez az erdélyi jezsuiták történetének keretén belül krónikaszerű feljegyzésekben adja e mozgalmas évek történetét. 1603-tól kezdődik és mintegy hivatalos jelentés akar lenni Aquaviva atyához, a jezsuita rend főnökéhez, s teljes szövegében tartalmazza Argenti páternek, az 1605. szeptember 4-iki megyesi és 1607. junius 15-iki kolozsvári országgyűlésen a jezsuiták érdekében tartott beszédeit, továbbá a gyulafehérvári collegium s a székelyföldi és fogarasi missiók leírását. Különös érdekkel bír a szemtanú feljegyzéseinek közvetlenségénél fogva Argenti jelentésének folytatása Major Péter atyától, a tartományi másod-főnöktől, aki 1607-ben Rómából Bécsen át Erdély felé igyekezvén, útjában Nagybányán rekedt és e határszéli városból kisérte figyelemmel a dolgok menetét. Argenti és Major ismert nevek Erdély és a magyar jezsuiták történetében. Tudjuk, hogy Carillo Alfonz, 1600-tól az osztrák-magyar jezsuita-rend tartományi főnöke, Argenti atyát 1604-ben erdélyi helyettes kormányfővé tette, s Kassán missiotelepet létesítvén, annak élére Majort állította. Argenti később Carillo utóda lett a bécsi tartományi főnökségben.1) A Collegium Romanum növendékei szónoki kísérleteinek érdekes emléke az a beszéd-gyűjtemény, (Ges. 241.) mely a nevezetesebb látogatók tiszteletére tartott üdvözlő beszédeket tartalmazza. A magyarországi növendékek közül Ilmanus Gáspár (1582. jan. 11.), Alart Mihály (1597. február 3. és 1598. inájus 28.), Tiri (?) István (1601. nov 23.) és Szini István (kelet nélkül) latin beszédekkel szerepelnek. Magyarúl és oláhul beszélt 1608. deczember 11-én Lovas Ferencz, magyar beszédjéből ide igtatom a kezdő szavakat : »Az örök mindenható attia Isten látván ez világi embereknek állapattiát stb. Magyarúl beszélt még ') Szilágyi Sándor, Carillo Alfonz diplomacziai működése. Értekezések a történeti tudományok köréböl, VI. k. 10. sz. 60. 1.