Századok – 1893
Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Olaszországi történelmi kutatások. (Harmadik és bef. közl.) 123
126 DÉCSÉNVI GYULA. Capistran által készített kivonatai és a Quarta canonica felől adott s több egyházi jogtudós hozzájárulása által támogatott jogi véleménye. Ez utóbbi a Vitt. Em. 16. számú hártya kéziratban is megvan. A Mátyás korabeli diplomacziai emlékekhez becses anyagot szolgáltat a Mss. Gesuitici 151. jelzetű XVII. századi kézirat. Ebben három pápai követ : Barbo bíbornok (1472.), Orsini teanoi püspök (1481 — 82.) és Pecchinolli ortei püspök (1488 -89.) titkos utasításai vannak meg másolatban. Ugyanitt olvassuk az Isuali Péter reggioi bíbornok-püspök magyarországi pápai legátus részére 1500 november 18-án adott követi utasítást. Ez instructiók még egyszer meg vannak a Ges. 275. számú hasonkorú kéziratban is, mely azonfelül a következő diplomacziai iratokat tartalmazza : (62 a 1.) Instructio pro oratore misso ad regem Urtgariae 15. Decembris. 1475; továbbá (131 a 1.) az ortei püspöknek Budán, 1489. junius 25., részben titkos jegyekkel írt jelentését és (262 a 1.) Maraschi Città-di-Castelloi püspöknek Budáról és Visegrádról 1483. október 24., 26. és keltezés nélkül írt három levelét. A kötet többi irataiban is gyakran van szó Magyarországról, főleg egy újonnan indítandó keresztes háborúval kapcsolatban. A török elleni háborúra vonatkozik a Ges. 934. szám Summa consultationis et tractatus principum Germaniae de expeditione et hello contra Turcas suscipiendo gerendoque czímű darabja (44. 1.). Ugyané XVII. századi kézirat elején (18. 1.) IV. Eugen pápának Zsigmond császárhoz intézett levele foglaltatik : Litterae Eugenii papae 1V., quibus respondet Sigismundo Romanorum imperátori, qui primarius ab eo preces petierat, excusando se, et negat. Némileg összefüggésben áll a magyarországi ügyekkel VI. Sándor pápának Bajazet szultánhoz küldött követe, Gregorio Buzardo részére 1494-ben adott utasítása, melyet a szultán válaszával együtt a Mss. di Sant' Andrea della Valle 124. jelzetű X\^II—XVIII. századi kézirat őrizett meg. A középkori anyagot a Liber taxarum díszes kiállítású, az apostoli kamara példánya után készített hártyakézirat fejezi be, (Mss. Sess. 46.), mely a római szent egyház főpapi székeinek, az érsekségeknek, püspökségeknek és apátságoknak jegyzékét tartalmazza, a hivatalosan bevallott jövedelemmel együtt, mely után az illető javadalom elnyeréseért az apostoli kamarának a megfelelő taksát fizetni kellett. E jegyzékben az összes magyarországi egyházak föl vannak sorolva, s nem lesz érdektelen azoknak névsorát a hozzájuk jegyzett összegekkel a következőkben adni :
