Századok – 1893

Értekezések - LEHOCZKY TIVADAR: Koriatovich Tódor herczeg és 1409-ki pöre 107

KORIATOVICII TÓDOR HERCZEG ÈS 1409-KI PÖRE. 109 erdő használása iránt, abban ez fordul elő : »de silvis nostris reginalibus« ; hasonló kiváltságot adott írásban 1304. évben Vári községnek; 1364-ben intézkedik János beregi alispán ellen Eszenyin elkövetett erőszakoskodási ügyben; 1376-ban Beregszászon kelt kiváltságlevelében feljogosítja Munkács városát, hogy külön pecséttel éljen; 1378-ban a krajnabeli kiváltságolt oláhok és kenézek szabadalmait megerősíti, »érdekében lévén, hogy alattvalói boldoguljanak« és 1383-ban Mária királyné megerősíti a kereczkei királynői oláhoknak (valachi reginales) kiváltságait. Mindez arra mutat, hogy ez időközben Erzsébet és illetőleg később Mária, Zsigmond király neje s nem Koriatovich volt a munkácsi uradalom és vár birtokosa, s hogy e herczeg hazai okmányainkban csupán 1398 óta kezd említtetni s így legvalószínűbb, hogy ő Zsigmond király alatt jött Munkács tényleges birtokába. Ugyanis 1398. évben meghagyta Zsigmond király a leleszi conventnek, hogy Tódor herczeg és testvére Vaszil, szintén podoliai herczeg kérelmére Szaniszlót (János fiát), Jánost, Pétert, Györgyöt és Bogdánt Sarkad helység birtokába igtassa be, mely helységet királyi megerősítés folytán Tódor és Vaszil herczegek Szaniszló hű szolgálataiért adományoztak a nevezetteknek.1

) 1401-ben Zsigmond király Budán (in festő Annunc. virg. glor.) kelt rendeletében utasítja a leleszi conventet, hogy Koriatovich Tódor, podoliai herczeg és Munkács ura (»Theodorus, dux Podolie et dominus de Monkach«) panaszát vizsgálja meg az iránt, hogy Kirsanói Miklós és Imre fiai Kozma, György, Mihály és János, András napja körűi fegyveres erővel a panaszló berezegnek munkácsi várához tartozó sarkadi, máskép oroszfalvai erdejében (»ad silvam ipsius domini ducis, ad Castrum suurn Monkacli predictum pertinentem«) általa épített sertés-aklokat felégették és Borisnak Iván nevű fiát, sarkadi jobbágyát, rútúl meggyilkolták. 1404. évben Tódor, podoliai herczeg s beregi és újvári főispánnak Zsigmond király hű szolgálataiért (s valószínűen a királyi hadseregre s a vár kijavítására s megerősítésére fordított költségei megtérítéséül) háromezer arany forintot utalványozott a Kassa városára akkor kivetett húszezer forintnyi díjból, melyet ő Mária születése napján tényleg felvett. Ezen Kassa város levéltárában 34 sz. a. 1/8

ívrétű papiron levő s a herczegnek egy 3 cm. átmérőjű zöld viaszú kerek pecsétének csonkult lenyomatával (melyen a czímerííl használt kardját villogtató lovagnak ') Leleszi levéltár, prot. stat. VU. 115. sz.