Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884

80 gazdag levéltára nyilt meg előttünk ; itt a történeti adatokból bő aratást nyervén, szeptember 16-án elváltunk, hogy többé az életben ne találkozzunk. Ráth Károly 1868. ápril 7-én írt utolsó levelében ápril 14-re hívott meg bennünket magához Győrbe, hogy onnét másnap gr. Yiczay Héder meghívására Hédervárra menjünk az ottani gazdag levéltár átbuvárlására, azonban a végzet máskép rendelkezett, utunkban ért nejének levele, melyben férjének ápr. 12-én történt rögtöni halálát tudatta. Irodalmi tevékenységének közepette, ily felejthetetlen barát és munkatárs elvesztése, valóban érzékeny csapás volt reánk. E végső sorokban is róla emlékeztem meg és méltán, hisz ő volt az, ki bennünket összetartott, azt a páratlan lelkesültséget és ügyszeretetet, melylyel gyűléseinket rendezte, sírba vitte magával, s ezzel a dunántúli történetkedvelők együttes munkálkodása is véget ért, de mégis úgy, hogy eddigi csekély tevékenységünket az akkor már megalakúlt Történelmi Társulat munkakörének szentelhettük. Ezekből áll rövid vázlatban a Dunántúli Történetkedvelők szereplésének története ; alig öt év alatt, ha csekély is volt az eredmény, de első lépésünk történettudósainknál mégis előbb megérlelte azt az elhatározást, hogy a Történelmi Társulatot már 1867-ben megalakítsák, mi által az előbb virágzásnak indulhatott. Már maga az a tudat, hogy a kezdet nehézségeinek leküzdésében a Történelmi Társulatnak némi segítségére voltunk, megnyugvásunkra s a mennyiben megérdemeltük, jutalmunkra is szolgál. NAGY IMRE. ') Összes érdekes leveleit azúta híven megőriztem.