Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884

A DUNÁNTÚLI TÖRTÉNETKEDVELŐK. A Történelmi Társulatnak 1883-ban Sopron városában tartott vidéki gyűlésén »Sopron múltjáról« irt értekekezésem felolvasását azzal kezdtem, bogy annak a vármegyének vendégszerető közönsége között gyűltünk össze, hol az előtt húsz évvel a dunántúli történetkedvelők alakuló gyűlésüket tartották. Kiemeltem azt a különbséget, mely ] 863-ban az említett történetkedvelők munkálkodásának szerény köre és 1883-ban tevékenységével már az egész országra kiható Történelmi Társulat között létezett, de ugyanakkor annak is méltán kifejezést adhattam, hogy a dunántúli történetkedvelők összejövetelei által el volt vetve a mag, melyből rövid húsz év elteltével terebélyes tölgyként a Történelmi Társulat nevekedett fel. S midőn a mai napon Társulatunk fönnállásának 25-ik évét ünnepli, időszerűnek tartottam a dunántúli történetkedvelők működésének történetét a t. társulat engedelmével rövid szavakban elmondani. E század közepén az ötödik tized szomorú viszonyait ismerjük, ki volt akkor ölve nemcsak a társulati szellem, de a negyvenes években feliendűlt irodalmi tevékenység is minden irányban pangásnak indúlt. A történet-irodalom terén Íróinkat a lelkes Toldy Ferencz gyűjtötte össze maga körűi, s az 1850-ik év végén megindúlt Uj Magyar Muzeum, mint egyetlen folyóiratunk tiz évig szolgált arra, hogy abban történet-iróink dolgozataikat közzétegyék s hogy mint szellemi kapocs, őket összetartsa s egymással megismertesse. E téren találkoztunk Ráth Károlylyal, Paur Ivánnal s mindazokkal, kik későbben gyűléseinken személyesen nem