Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884

67 Éii csakhamar visszavoiiúlék szobámba, és bezárkózva, legelőször is előszedtem a koporsóbúi elhozott ereklyéimet, s külön-külön borítékokba, skatulyácskákba gondosan elrakosgatám. Azután, mindjárt azon melegében hozzá fogtam a sírfölbontás körülményes leírásához. Följegyeztem mindent apróra, még a legkisebb részleteket is. Mert scripta manant. Dolgoztam majdnem éjfélig; s ekkor vevém csak észre, hogy ezen emlékezetes napnak idegfeszítő, szokatlan munkájától mennyire ki vagyok merülve. Alom nem jött sehogysem a szememre ; folyvást a nyitott sírokat, a korhadozott koporsókat, a sárga halálfejeket, a pusztán meredező csontokat láttam. — s mindig újabb-újabb részlet, még valami, a mit elfelejtettem följegyezni, jutott eszembe. Fölkeltem többször, újból meg újból jegyezgetve. Míg végre izgatott agyam forrongását a végkifáradás bágyadt álma elnyomá. Azonban reggeli öt óra felé már ismét ébren valék és ott ültem íróasztalomnál, kiegészítve esteli, éjjeli följegyzéseiniet. még mindig jutván valami új eszembe. Ügy akartam mindent megírni, hogy, ha én a titoktartásra kikötött két év alatt meghalnék : akárki más jól eligazodhassak s beérhesse jegyzeteimmel. Másnap, — oct. 8-kán — délután lementünk Fraknóival a St.-Benoítba. Először is a nyitott templomba tekinténk be. A szokott rendben volt újra minden ; a fejedelem koporsója fölött, a hosszú kövön a fal mellett már a pad is ott állott a helyén. Hanem az ismét lerakott és gondosan fölzsúrolt talajkoczkák széleinek friss ragasztékain a figyelmes szemlélő észrevehette, hogy föl valának szedve. A rendházfőnökhöz menvén, a jegyzőkönyvnek másodpéldányát aláírtuk. Lobry beszélé, hogy a czédrusláda kulcslyukának beszegezése, majd a koporsóba beállítása, ez utóbbinak máskülönben üresen hagyása és minden egyéb úgy ment végbe, ahogy az estve elhatároztuk. — kivévén, hogy a vájt sírüregek betemetése, a talajkoczkák lerakása, a portól iszonyúan belepett szentély kitisztogatása, a helyre-rendezkedés stb.. oly nagy munkát kívánt : nem bírtak vele elkészülni reggelig. Ekképen kénytelenek valának a déli hajó szentélyét hirtelenében deszkafallal elzárni, hogy kíváncsi szemek elül elrejtsék, míg a reggeli mise a főhajóban véget ér. Ezen isteni-