Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884

14 csekélyebb szolgálatot tettek annak azzal is, liogy kézzelfogha­tóan bebizonyították, hogy elvitázhatatlan szükség van egy magyar történelmi társulat felállítására, mely felkutassa a levéltárakat, hozzáférhetővé tegye azokat, ébren tartsa az ér­deklődést a közönségben a magyar történet iránt : közvetitőűl szolgáljon az Akadémia s a nagy közönség közt. Épen az ő példájok, az a tizenegy összejövetel, mit öt év alatt tartottak, igazolta ezt legteljesebben : ha egy kis egye­sület, az ország egyik kerületében, ilyen eredményt érhet el. egy szervezett s az egész országra kiterjedő társaság mennyivel nagyobb eredményeket fog felmutathatni? Már 1866. végén 1867. elején bizalmas eszmecserék köz­ben sokszor szóba jött egy történelmi társulat felállításának szükséges volta. Pesty Frigyes, a temesvári Delejtű szerkesz­tője Pestre tevén át lakását, itt már történelmi szaklapot akart kiadni s erre meg is nyerte a concessiót. De nem akarta ad­dig megindítni, míg a Történelmi Társulat fel nem áll: a lapot a Társulat Közlönyének szánta. Ezt a szándékát közölte Ipolyival, s ez, mikor már látni lehetett, hogy annak felállí­tása nem fog komoly akadályokba ütközni, 1867. febr. 2-án néhány történetírót magához kért bizalmas értekezletre.1) Ez az értekezlet a felállítandó Társulat alapelveit vitatta meg Wenzel indítványára s tollvivővé Thaly Kálmánt választván, őtet meg is bízta ez alapon az alapszabály-tervezetnek kidol­gozásával, munkája megkönnyítése czéljából egy háromtagú albizottságot (Ipolyi, Pesty, Rómer) adván melléje. Thaly s a kiküldöttek gyorsan elkészültek a munkával, úgy hogy az alapszabály-tervezetet már febr. 7-én a bizottság elé lehetett terjeszteni, melyre az első értekezleten megjelent kilencz tagon kivűl még Csengery. Horváth és Toldy is meg­hivattak. Az értekezlet, amint összeült ez új tagokkal, con­stituálta magát előleges bizottsággá, Horváth Mihályt elnökké, Thaly Kálmánt tollvivővé választá s hozzáfogott az alapsza­bály-tervezet átvizsgálásához. Pontonként vették tárgyalásba ') Ezek voltak : Henszlman Imre, Nagy Iván, Pesty Frigyes, Ráth Károly, Rómer Flóris, Thaly Kálmán, Torma Károly és Wenczel Gusztáv.

Next

/
Thumbnails
Contents